playliszt

Henriette Renié (1875-1956) pályája híven tükrözi mindazon nehézségeket, amikkel egy ambiciózus és tehetséges nőnek a XIX-XX. század fordulóján meg kellett küzdeni, ha érvényesülni akart.

Liszt Ferenc a XIX. századi romantikus zenei élet legsokoldalúbb vezéralakja, a kor egyik szellemi kiválósága, és minden idők talán legnagyobb zongoraművésze volt.

Zeneszerzői, karmesteri és muzsikusi tevékenysége mellett nem csekély hírnevét és befolyását arra is felhasználta, hogy segítse, népszerűsítse kortársainak műveit. Az operákból parafrázist készített, így a kisebb befogadóképességű szalonok és kamaratermek közönsége is megismerhette a legújabb színpadi műveket. Liszt felnőttkori munkásságáról, életéről sokat tudunk, számos monográfia és regény jelent meg róla, a gyermekkora azonban nem annyira ismert.

Pauline Garcia Viardot híres énekes családba született, 1821. július 18-án.

Édesapja az a Manuel García operaénekes és tanár volt, akit Rossini is csodált, és akinek a sevillai borbélyban Almaviva gróf szerepét szánta. Pauline édesanyja is énekes volt, csakúgy, mint bátyja, ifjabb Manuel, és nővére, a híres Maria Malibran. Pauline szintén tehetséges énekesnőnek ígérkezett, bár a közönség csak tündöklő tehetségű és egyéniségű nővére, Maria Malibran tragikusan korai halála után fedezte fel.

Az első nő, aki a nyugat-európai zenekultúrában kiadatta a műveit, Maddalena Casulana volt.