Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A fiatal német komponista, Anno Schreier első színpadi művét a Zürichi Operaház mutatta be 2011-ben (a karmester Hamar Zsolt volt). Most a bécsi Theater an der Wien rendelt tőle Hamlet-témájú operát, így emlékezvén meg Shakespeare halálának négyszázadik évfordulójáról. A korábbi történeti forrásokra is támaszkodó, modern szövegkönyv Thomas Jonigk munkájának eredménye, a korokon átívelő, szuggesztív rendezés Christoph Loy tehetségét dicsérte, a szerepeket nemzetközi sztárok formálták meg, az ORF Rádió Szimfonikus Zenekarát Michael Boder vezényelte.

Anno Schreier Theater an der Wien Thomas Jonigk Christoph Loy ORF Rádió Szimfonikus Zenekara Michael Boder Theresa Kronthaler André Schuen Jochen Kowalski Marlis Petersen Bo Skovhus Kurt Streit Mesterházi Máté
Theresa Kronthaler (Ophelia), André Schuen (Hamlet), Jochen Kowalski (A halott Hamlet, egykori király), Marlis Petersen (Gertrud, királyné) és Bo Skovhus (Claudius, király)

0 Komment

Brecht-Weill Háromgarasos operájának (1928) rendhagyó produkciójával ünnepelte - "új operaházként" való működésének - tízéves jubileumát a bécsi Theater an der Wien. A szerepeket a szokásoktól eltérően nem Thália papjai játszották, hanem valódi operaénekesek. Csak Penge Mackie-t alakította igazi (bár zeneileg is képzett) színész: a Rex felügyelő-tévésorozatból nálunk is sztárként ismert Tobias Moretti. A teljes színházi élményt nyújtó előadás brechti iróniájáért Keith Warner rendezése, az eredeti Weill-partitúra autentikus megszólaltatásáért - a Klangforum Wien élén - Johannes Kalitzke vezénylete szavatolt.

"A hangszerelés tereli rá leginkább a figyelmünket Weill zenéjének értékére; annyira okos, hogy az az érzésünk: Weillnek nincs is szüksége több vagy más hangszerre" - mondja a rendező Keith Warner, hozzátéve: "Mindig is úgy véltem, hogy Kurt Weill zenéje fantasztikusan eredeti. Nem tudom, annyira sokkoló-e is, mint például Stravinsky bármelyik műve, de legalább olyan fantasztikus. Persze, hogy Brecht minden idők egyik legnagyobb drámaírója, de ez a darabja nem kis részben annak a ténynek köszönheti a hírnevét, hogy Weill ennyire különleges zenét komponált hozzá. Minden egyes song annyira fülbemászó, mint egy jó Broadway-darabban. Azon kapjuk magunkat, hogy egész nap dúdoljuk őket, miközben mindegyik különleges, és bizonyos, hogy 1928-ban egytől-egyig letaglózta a közönséget."

Koldusopera Háromgarasos opera Theater an der Wien Bertolt Brecht Kurt Weill Keith Warner Johannes Kalitzke Tobias Moretti Angelika Kirchschlager Florian Boesch Markus Butter Nina Bernsteiner Anne Sofie von Otter Mesterházi Máté
Bertolt Brecht (1898 - 1956) és Kurt Weill (1900 - 1950)

0 Komment

Ha valaki önnön melegségét tárja a környezete elé, azt angol kifejezéssel "coming out"-nak nevezik. Aki viszont egy másik ember homoszexualitását teszi publikussá, az "outing"-ot követ el. Az ilyesmi nemcsak a politikában fordul elő, hanem az operaszínpadon is. Tettétől az "out"-oló mindkét esetben hasznot remél: a politikában politikai előnyt, az operaszínpadon a szereplők jellemének és cselekedeteinek mélyebb megértését. A bécsi Theater an der Wien legújabb produkciója jó példával szolgál ez utóbbira. Benjamin Britten (1913 - 1976) remekmívű operáját, a Peter Grimest (1945) Christof Loy állította színpadra, a Bécsi ORF-Rádió Szimfonikus Zenekarát az együttes főzeneigazgatója, Cornelius Meister vezényelte.

Theater an der Wien Christof Loy Bécsi ORF-Rádió Szimfonikus Zenekara Cornelius Meister Johannes Leiacker Judith Weihrauch Joseph Kaiser Gieorgij Puchalski Agneta Eichenholz Andrew Foster-Williams Mesterházi Máté
Benjamin Britten az aldeburgh-i tengerparton 1959-ben (Hans Wild fotója)

0 Komment

Ezekben a napokban a Művészetek Palotája közönségének különleges élvezetben lehetett része: Claudio Monteverdi kései remeke, a Poppea megkoronázása (1642/43) szólalt meg színpadi előadásban. Ám éppen ezért talán érdemes emlékeznünk egy közelmúltbeli bécsi produkcióra is, amely a mű egyedi olvasatát adta a Theater an der Wien-ben. A karmester Jean-Christophe Spinosi, a rendező Claus Guth volt. Az alábbi képes beszámoló az ő gondolataikat is közzéteszi.

Poppea megkoronázása Theater an der Wien Jean-Christophe Spinosi Claus Guth Valer Sabadus Alex Penda Christophe Dumeaux Jake Arditti Natalia Kawalek Jennifer Larmore José Manuel Zapata Sabina Puértolas Mesterházi Máté
Nerone (Valer Sabadus) és Poppea (Alex Penda) az önfeledtség pillanatában

0 Komment

A nyári uborkaszezonban is érdemes emlékeznünk Európa legnagyobb fesztiválja, a Bécsi Ünnepi Hetek múlt havi, kiemelkedő eseményére: a német színház "rettenetes asszonya", Andrea Breth Bartók Béla operáját, A kékszakállú herceg várát (1911) rendezte meg a Theater an der Wien-ben azzal a színházi kifejezőerővel, amelyben e remekműnek csak ritkán van része. Juditot a kiváló francia mezzoszoprán, Nora Gubisch alakította, aki Breth máig emlékezetes - Nikolaus Harnoncourt vezényelte -, grazi Carmen-rendezésének (2005) címszereplője is volt. A Kékszakállút Bretz Gábor énekelte olyan szép hanggal és attraktív színpadi jelenléttel, hogy hajlamosak vagyunk kijelenteni: ő nemcsak hogy ma talán világviszonylatban is e szerep leghitelesebb alakítója, hanem a mű százéves hazai történetében is az egyik legkiemelkedőbb Kékszakállú. A posztimpresszionista Bartók-partitúrát a Gustav Mahler Jugendorchester remek fiatal muzsikusai izzították fel mesterük, Kent Nagano lenyűgözően intenzív vezénylete alatt.

Az igazsághoz tartozik, hogy a Bartók-egyfelvonásos után, az est második felében Andrea Breth jócskán próbára tette a közönség türelmét. Akik azonban nem restelltek a félelmetesen okos rendezőnővel tartani erre a lelki kalandra, azok nem mindennapi katarzist élhettek át a Theater an der Wien több mint kétszáz éves (Beethovent is látott!) nézőterén. Ám erről majd később. Merthogy türelmünk próbatétele már A kékszakállú herceg vára elején elkezdődött…

"Haj regö rejtem…"

0 Komment

HTML