playliszt

Vannak művészek, akik több lábon állnak. Mai témánk egy olyan ember, akire elsősorban, mint virtuóz zongoraművészre emlékezünk. Másodikként talán, mint átdolgozó jut eszünkbe, és csak harmadjára gondolunk arra, hogy zeneszerző volt.

Ferruccio Dante Michelangelo Benvenuto Busoni egyik leghíresebb alkotása Bach d-moll partitájának Chanconne-átirata, ami minden zongoraművész repertoárján szerepel. Pedig Busoni mindenekelőtt komponistának vallotta magát. Sokoldalú, széles látókörű zenész volt, az amerikai indián népzenétől a gregoriánon át az új hangrendszerekig minden érdekelte.

A zenetörténeti lexikonok körülbelül a VIII. századtól említenek zeneszerzőnőket, az ez előtti időkről nem sokat tudunk, ez feltehetőleg az írásbeliség hiányának tudható be.

Henryk Wieniawski családja sok muzsikust adott Lengyelországnak. Édesanyja, Regina Wolff zongorista volt, aki fiatalon hozzáment a jónevű sebészhez, Tadeusz Wieniawskihoz.

Három fiuk közül kettő - Henryk és öccse, Józef, valamint és unokaöccsük hangszert tanultak és zeneszerzéssel is foglalkoztak. Lublini szülőházukat gyakran látogatták nagy művészek. Egymást érték a házi koncertek, irodalmi délutánok és vitaestek, s ez a miliő döntő befolyással volt a fiúk életére. Julian, a legidősebb író lett, Józef zongoraművész, Henryk pedig hegedűművész és zeneszerző.

A Guarneri család (nevüket gyakran használták a latin Guarnerius formában is) számos híres hangszerkészítőt adott szűkebb hazájának, Cremonának, valamint a világnak a XVII-XVIII. században. Az általuk készített instrumentumok méltó versenytársai az Amati és a Stradivari család termékeinek.

Vincent d'Indy rendkívül tehetségesés sokoldalú művész volt, ám Beethoven és Franck iránt érzett már-már vallásos tisztelete áthatotta műveit, elnyomva saját személyiségét.