OLVASTAD MÁR?
 
Electric Clarinet a MetronómTetőn!
Október 27-én, azaz most csütörtökön igazi különlegesség fül- és ezúttal szemtanúi is lehetnek, akik ellátogatnak a Corvin Barba. A Belinszky Anna és Mona Dániel által moderált, immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő MetronómTető következő vendége...
 
Underground-érzés és sikító hangtenger – Fuvolamaraton a MetronómTetőn
Újabb évad, újabb MetronómTető. Immár hatodik alkalommal hallgathattunk kortárszenét a Corvin Barban és az élmény még mindig magáért beszél. Az underground-érzés, kortárszene és a szerzőkkel folytatott kötetlen beszélgetés izgalmas egyvelegét ez alkalommal...
 
Itt a MetronómTető második évada!
Még mindig csütörtökök, még mindig Corvin Bar és még mindig ízig-vérig kortárs zenék, szerzők, muzsikusok. Szeptember 15-én folytatódik a MetronómTető, ezúttal a fuvola kerül középpontba.

„Te jó ég, kövek vannak ebben?” – tettem fel a kétségbeesett kérdést, amikor Tornyai Péter kérésére megemeltem a mellettem lévő nejlonzacskót. Adja magát a poén: valóban kövek voltak benne. A MetronómTető csütörtöki koncertjének végére azonban már semmin sem lepődtünk meg.

Metronóm MetronómTető Corvin Club Balogh Máté Tornyai Péter Laczkó Bálint Weiner Ensemble Belinszky Anna Mona Dániel kortárszene kortárs Bóka Gábor
A Weiner Ensemble (fotó: Békéssy Lili)

 

Lényeges és lényegtelen események és információk olyan özöne zúdult ugyanis a kortárs zenében járatlan, laikus hallgatóra, ami nemhogy egy koncertre, de akár egy egész hónapra elegendő élményt jelenthetett számára. Kezdjük a lényegtelenekkel: külső zajok garmadájával kellett megküzdenie a legkülönbözőbb kamarazenei formációkban felálló Weiner Ensemble-nak, hogy érvényesülhessen – a Corvin Club egyik szomszédos helyiségében ugyanis meglehetősen hangos és ellentmondást nem tűrő módon kezdtek készülni egy könnyűzenei eseményre. 2000 táján egy hasonló esetben a hazai operajátszás egyik szentasszonya rögtön a művészet meggyalázásáról beszélt; a MetronómTető szervezői ezzel szemben magától értetődő természetességgel kezdtek diplomáciai tárgyalásokba a problémát elhárítandó (sikerrel), amit a tőlük megszokott (és az egész eseményt jellemző) lazasággal hoztak két szám között a közönség tudomására. Az akadályozó tényezők közé sorolhatjuk ezen felül a folyamatos ajtónyikorgást (melyről az est egyik komponistája, Balogh Máté nem csekély iróniával jegyezte meg egyik művéhez fűzött bevezetőjében, hogy az még nem a darab része), valamint az egy ízben felcsendülő kutyaugatást, mellyel kapcsolatban felmerül bennem a gyanú, hogy nem szándékosan használták-e fel a szervezők: elvégre, mint tudjuk, amiben gyerek és/vagy kutya van, az biztos siker.

Metronóm MetronómTető Corvin Club Balogh Máté Tornyai Péter Laczkó Bálint Weiner Ensemble Belinszky Anna Mona Dániel kortárszene kortárs Bóka Gábor
Bán Máté Tornyai Péter Note-turnes című darabját játssza (fotó: Békéssy Lili)
 

Ám félre a viccel – hiszen a legkevésbé sem lett volna indokolt, hogy a két szerkesztő, Belinszky Anna és Mona Dániel ilyen eszközökhöz folyamodjanak a siker érdekében. A közönség láthatóan érdeklődő emberekből állt – hogy nagyrészt fiatalokból, az vélhetően elsősorban a helyszínből következik: a Corvin Club (a Corvin áruház egyik emeleti helyisége) elsősorban bulihelyként ismert az ifjúság körében. A három szerző – a már említett Balogh Máté és Tornyai Péter mellett Laczkó Bálint kompozíciói hangzottak el – pedig nem csak a szakkritika által elismerten tartozik azok közé, akikre érdemes figyelni, de darabjaiknak korszerű avantgárd szemlélete bármely közönségréteg figyelmét joggal keltheti fel – függetlenül attól, hogy az első találkozás pozitív vagy negatív benyomásokat kelt-e egy-egy hallgatóban. Számomra egyébként éppen ez, az esetleges negatív reakciók tudomásul vétele és nem eleve elutasítása jelentette a koncert egyik legszimpatikusabb vonását: szó sem volt a kortárs művészet misztifikációjáról és lila ködbe burkolásáról – a darabok előtti bevezetőket kifejezetten közönségbarát nyelv és, mint már említettem, vonzó önirónia jellemezte. A kortárs szerzők körében „betegségként” terjed a szójátékok használata – jegyezte meg Tornyai Péter, és valóban: a 7 Ant(hem)s, a Note-turnes vagy a Can(z)oni dell'infinito címek (az első Balogh Máté, az utóbbi kettő Tornyai Péter műve) a maliciózus megállapítás igazságtartalmát támasztották alá. Balogh Máté Tra című darabja előtt a mű Bach Actus Tragicusához való viszonyáról kezdett magyarázatba, majd a végén nemes egyszerűséggel jelentette ki: „De erre ne figyeljenek!” A kötetlen körülmények – itt elsősorban az italfogyasztási lehetőségre gondolok – mellett az ilyen megjegyzések is segítettek, hogy otthonosabban érezzük magunkat.

Metronóm MetronómTető Corvin Club Balogh Máté Tornyai Péter Laczkó Bálint Weiner Ensemble Belinszky Anna Mona Dániel kortárszene kortárs Bóka Gábor
Balogh Máté ismerteti egyik művét (fotó: Mona Dániel)
 

Meg persze maguk a felhangzó művek. Mert ha arra nem is érzem hivatottnak magam, hogy szakszerű bírálatban részesítsem bármelyiket is, azt feltétlenül le kell írnom: mind a hét kompozíció érdekes volt – akár külsődleges okokból (lásd a négy kottapult között forgolódó fuvolista Tornyai Note-turnese esetében), akár az irodalmi vonatkozások miatt (Balogh Máté 7 Ant(hem)se Esterházy Péter Fancsikó és Pintájára hivatkozik), akár az akusztikus és az elektronikus zene meglepetésszerű keveredésének hatásossága jóvoltából (Laczkó Bálint szándékosan nem fűzött előzetes magyarázatot darabjához – a meglepetés nem is maradt el). Nem hagyhatjuk említetlenül, hogy hallhattam olyan zenéket is, melyeket a szó klasszikus értelemben szépnek könyvelhettem el (Can(z)oni dell'infinito, 7 Ant(hem)s). Azt sem, hogy a Weiner Ensemble tagjai komoly elköteleződéssel szolgálták a jó ügyet. S azt végképp nem, hogy Tornyai For he Public című darabjában a már említett kavicsok segítségével magam is – miként az egész közönség – egy kortárs mű előadójává válhattam. Apró szépséghiba, hogy ennek kapcsán az is kiderült: 1984-es születésemmel én voltam a hallgatóság legidősebb tagja…

Metronóm MetronómTető Corvin Club Balogh Máté Tornyai Péter Laczkó Bálint Weiner Ensemble Belinszky Anna Mona Dániel kortárszene kortárs Bóka Gábor
Laczkó Bálint, Balogh Máté, Tornyai Péter és Bán Máté (fotó: Békéssy Lili)
 

A koncertet követő kötetlen beszélgetés inspiratív légköre ellenére is hiányérzetet keltett a tekintetben, hogy túl szakmainak bizonyult: kevés volt az igazán laikus kérdés – de ez nyilván a közönség alkalmi összetételéből fakadt.

Bóka Gábor

0 Komment