OLVASTAD MÁR?
 
Philip Glasstól Bingeni Szent Hildegárdig – a klasszikus zene tíz legkiemelkedőbb polihisztora
Valaha taxisofőrök, misztikusok vagy ornitológusok voltak. Sőt mi több, egyikőjük még miniszterelnökként is tevékenykedett. Bemutatjuk a zene legnagyobb "ezermestereit".
 
Vegyen kultúrát ingyen, a belváros szívében!
Holnap kezdetét veszi a több mint egy héten át tartó VI. Nemzetközi Nyári Zenei Fesztivál Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. A fesztivál igazgatója a jelenleg a dél-koreai Puszani Nemzeti Egyetemen tanító zongoraművész, Fehér Ernő,...
 
Na, még egy kis Świdnica!
Régóta tartozom már ezzel a beszámolóval. A świdnicai Bach-fesztivál zászlóshajója, a Béke-templomban előadott opera, Händel Sosarméja olyan vegyes érzéseket váltott ki belőlem, hogy hol így, hol úgy akartam megírni róla a cikket. Karikírozzam ki, amit már-már...

Bár a zenetörténet nagy részében a zeneszerzők mellett-mögött álló asszonyok kevesebb reflektorfényt kapnak, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a XX. század több, ma már mérföldkőnek számító remekművel lenne szegényebb Bartók Béláné Pásztory Ditta nélkül.

Pásztory Ditta (fotó: Reismann Marian)Pásztory Edith 110 éve, 1903. október 31-én született a mai Szlovákia területén, Rimaszombaton. Mikor a háború átrajzolta Európa térképét, a lány Aszódra került a rokonaihoz. 19 esztendősen felvételizett a Zeneművészeti Főiskolára, Bartók Béla osztályába. Bartók fel is vette, rögtön a második évfolyamba. Hamarosan átlépték a professzor-tanítvány határokat és szoros érzelmi kötelék alakult ki közöttük a nagy (22 év) korkülönbség ellenére. Ziegler Márta, Bartók önfeláldozásáról, a szerző iránti elkötelezettségéről is ismert első felesége nem tiltakozott, amikor férje válni akart. Edith - avagy ahogy Bartók szólította: Ditta - is elbúcsúzott a vőlegényétől, és a pár egy év ismeretség után, 1923-ban összeházasodott.

Fanny Mendelssohnhoz, Clara Schumannhoz és még ki tudja hány tehetséges asszonyhoz hasonlóan Pásztory Dittát is elérte a zsenifeleségek sorsa; házasságkötésük, illetve Péter fiuk egy évvel későbbi megszületése után teljesen felhagyott a koncertezéssel, tanulmányait is otthonról, Bartók irányítása alatt fejezte be. Egyes tanulmányok kiemelik, hogy Bartók szerette ismerőseit, barátait ellenőrzése alá vonni, alakítani, formálni őket - nem véletlen, hogy mindkét felesége és életének más, nőnemű szereplői, mint például Geyer Stefi jelentősen fiatalabb voltak. A „tanítványi viszony” Dittával később is megmaradt, noha az asszony Bartók méltó partnere volt a zongoránál is. Első közös fellépésük Svájcban volt, a kétzongorás Szonáta bázeli bemutatója, a világ előtt itt lett Pásztory Ditta Bartók egyenrangú partnere (férje szűkszavúan úgy nyilatkozott a koncerttel kapcsolatban, hogy felesége „jól megállta a helyét”, míg a korabeli újságok és kritikák az egekig magasztalták a művet és előadóit egyaránt). Innentől kezdve közös művészéletük fontos része volt a kétzongorás munka. Bázelből hazatérve itthon is bemutatták a darabot, de a politika ismét beleszólt mindennapi életükbe – 1940-ben a fasizmus magyarországi terjedése miatt egy emlékezetes budapesti búcsúkoncert után elhagyták Magyarországot és az Amerikai Egyesült Államokban telepedtek le.

Pásztory Ditta és Bartók Béla (fotó: Országos Széchenyi Könyvtár)

Az Újvilágban töltött évek ismét nagy feladat elé állították a művészházaspárt – Bartók egészsége és emiatt anyagi helyzetük is gyorsan romlani kezdett. Bár az orvosok biztosak voltak a diagnózisukban (leukémia), nem mondták el a szerzőnek, mi baja. A bizonytalanság és az egyre gyakoribb magas láz nagyon megviselte a szerzőt és Pásztory Dittának minden lelkierejére és szeretetére szüksége volt, hogy tudja tartani férjében a lelket. Ahogy körülményeik javulni kezdtek, Bartók életereje is visszatért. Hívták a Harvardra előadásokat tartani, és Serge Koussevitzky karmester hamarosan megrendelte Bartók első „amerikai” művét, a Concertót. A nagyszabású mű 1944-es bemutatója után következett a Szólószonáta, majd a feleségének ajánlott, majdnem befejezett III. zongoraverseny.

Pásztory Ditta életéről nehéz úgy írni, hogy ne Bartók kerüljön a középpontba, hiszen az asszony élete is zeneszerző férje körül forgott, még annak 1945-ben bekövetkezett halála után is.

Egy évvel ura elhunyta után Pásztory Ditta hazaköltözött Magyarországra, az első, ismét itthon töltött évekről keveset tudunk. Pár év elteltével nyúlt újra hangszerhez – újra gyakorolni kezdett férje - a bombázásokat túlélt - zongoráján. Koncertezett, lemezeket készített – szinte kizárólag Bartók-műveket. Felvételei felbecsülhetetlen értékűek a mai zongoristák számára, mert ő olyan mélységeit ismerte Bartóknak, amit senki más, így a műveit is egyedülálló pontossággal és a szerző iránti tökéletes hűséggel tudta tolmácsolni.

31 éve, 1982. november 21-én hunyt el. A Farkasréti temetőben nyugszik, nem messze imádott férje és mestere, Bartók síremlékétől. 

Playliszt

0 Komment