playliszt

"…a clavecint [csembalót] a maga idejében aligha hurcolták koncertpódiumra; ez a vékonyhangú szerszám specialiter kamarahangszer volt, melyet csak kamarában, azaz szobában használtak. Ha tehát valaki azt kifogásolja, hogy a kamarának teremmé való bővülésével a hangzás is arányosan megnövekedett, kifogásait azzal kellene kezdenie, hogy a tér bővítését helytelenítse, amivel azt nyilatkozná ki, hogy Rameau, Couperin, Scarlatti és Bach nem valók hangversenyterembe."

Nagyot fordult a zenei világ Bartók Béla 1912-ben megjelent "Clavecinre írt művek előadása" című cikke óta. Mára a 20. század közepén létrejött historikus előadói gyakorlat, és ennek folyományaként a korhű hangszerek használata nemcsak polgárjogot nyert, hanem úgyszólván kötelező lett; így manapság inkább az okoz feltűnést, ha valaki arra vállalkozik, hogy nyilvános hangversenyen barokk műveket csembaló helyett zongorán szólaltat meg. A Zeneakadémia "Összkiadás élőben" című hangversenysorozatának 2016. október 2-i koncertjén ráadásul Johann Sebastian Bach eredetileg nem is egy, hanem rögtön két-, három- és négy csembalóra írt versenyművei szerepeltek.

Nagyon nem mindegy, hogyan interpretálja egy pianista a zongorairodalom legnépszerűbb darabjait. Ha ugyanúgy, mint ahogy ezer előadás miatt a fülünkben van, epigon, esetleg még unalmas is. Ha önkényesen újít, magamutogató ripacs. Pietro De Maria, az Anda Géza Zongoraverseny 1994-es győztese megtalálta saját egyéni, újat mondó hangját. Az Anda Géza Fesztivál második koncertjén, október 8-án a Zeneakadémia Solti Termében Chopint, Ligetit, Lisztet és néhány meglepetést játszott.

A fiatal német komponista, Anno Schreier első színpadi művét a Zürichi Operaház mutatta be 2011-ben (a karmester Hamar Zsolt volt). Most a bécsi Theater an der Wien rendelt tőle Hamlet-témájú operát, így emlékezvén meg Shakespeare halálának négyszázadik évfordulójáról. A korábbi történeti forrásokra is támaszkodó, modern szövegkönyv Thomas Jonigk munkájának eredménye, a korokon átívelő, szuggesztív rendezés Christoph Loy tehetségét dicsérte, a szerepeket nemzetközi sztárok formálták meg, az ORF Rádió Szimfonikus Zenekarát Michael Boder vezényelte.

A Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválnak köszönhetően évről évre a világ legkiválóbb hárfaművészei érkeznek Magyarországra, hogy koncertet adjanak a Királyi Kastélyban. A hárfaestek mellett hagyományosan hangszerkiállítás, hangszerbemutató koncert és a művészek közreműködésével zajló mesterkurzus is helyet kap az október 7. és 9. között zajló rendezvényen. Az idei fesztivál programjairól és célkitűzéseiről Vigh Andreával beszélgettünk.

Rajongok a hangfelvételért. Őszintén. Meggyőződésem, hogy pótolhatatlan értéket képvisel a klasszikus zene területén. Megörökíti a zene megteremtésének időbeli, megismételhetetlen műalkotását. Az akusztikai paraméterek befolyásolásával pedig maga is a művészi újjáteremtés eszköze. Van valami, amit viszont a legcsiszoltabb hangfelvétel sem tud megadni: az élő koncert nyújtotta elementáris élmény. Szeptember 29-én a Müpában ez az élmény mellbevágó volt. Hogy miért? Anna Netrebko énekelt.