Aki zenél, az kurtizán?
2014 05 27. 09:30 - playliszt
A válasz határozottan: nem. De jobb, ha tudjuk, hogy voltak idők, amikor a művészet iránt érdeklődő hölgyek ellenségei, riválisai attól sem riadtak vissza, hogy kéjhölgynek titulálják azt, aki nő, zenél – és még rendkívül tehetséges is!
A gambajátékos. Bernard Strozzi festménye állítólag Barbara Strozzit ábrázolja.
1619-ben született Velencében Barbara Strozzi, Giulio Strozzi költő-drámaíró örökbefogadott törvénytelen leánya. Apja már kiskorában magával vitte, mikor barátaival költészetről és művészetekről vitatkoztak, így a kislány érdeklődése hamar a zene felé fordult. Először kivételesen szép énekhangját ették észre, de utána már a zeneszerzés felé is kacsingatott. Tehetségét mutatja, hogy zeneszerzésre nem kisebb mester, mint Francesco Cavalli oktatta. Mivel sohasem ment férjhez, sokan rossz hírét keltették – mondjuk ki kereken, kurtizánnak tartották. Több, mint valószínű, ezt féltékeny, kevésbé sikeres kortársai terjesztették, mert Barbara Strozzi kimondottan csöndes életet élt. Négy gyermekéből háromnak egészen biztosan ugyanaz a féri, név szerint Giovanni Paolo Vidman volt az apja. Ugyan több nemesúr is támogatta művészetét, de nem valószínű, hogy a patrónusokat a jó szándékon kívül más is vezérelte volna.
Strozzi különlegesnek számított a maga korában férfi és női szerzők közözz egyaránt, ugyanis műveit nem az akkor divatos gyűjteményekben jelentette meg, hanem saját kötetet adott ki. Alkotásainak jelentős része világi kompozíció, csak egyetlen egy kötetnyi vallásos muzsikát publikált. Kitűnt abban is, hogy nem csak zenéje, de szövegei is igényesek, költőiek voltak. Sokan hasonlították Monteverdihez.
Playliszt
