playliszt

- avagy két "ifjú" zseni Iphigénie-kísérlete az Operaházban

Elképzelésem sincs, miért döntött a Magyar Állami Operaház vezetése úgy, hogy az Iphigénie en Tauride-ot (Párizs, 1779), az épp 300 esztendeje született Christoph Willibald Gluck főművét az éppen 150 éve született Richard Strauss átdolgozásában (1891) tűzi repertoárra. Mert ha a cél az volt, hogy a zenét köztudomásúlag szupranacionálisan felfogó operareformátort visszavezessék - kéretlenül - szülőnemzete kebelébe, akkor ezt a mű Gluck által hitelesített, részben maga által írt német nyelvű változatával (Iphigenie auf Tauris, Bécs, 1781) is elérhették volna. Ha viszont a választás gesztus akart lenni a hazánkban valósággal tomboló Richard Strauss-kultusz felé, akkor azt előző bemutatójával, Az árnyék nélküli asszonnyal a budapesti Opera sokkal méltóbban gyakorolta (http://playliszt.postr.hu/az-angyalok-is-liften-jarnak), mint Straussnak ezzel az ifjúkori botlásával.

A címszerepben Wierdl Eszter