playliszt

Henriette Renié (1875-1956) pályája híven tükrözi mindazon nehézségeket, amikkel egy ambiciózus és tehetséges nőnek a XIX-XX. század fordulóján meg kellett küzdeni, ha érvényesülni akart.

Henriette zeneszerző és hárfaművész volt. Eleinte zongorázni tanult, de amikor egy koncerten meghallotta a híres francia hárfaművészt, Adolphe Hasselmans-t játszani, kijelentette: ez az ember lesz a hárfatanárom. Még három évig nem ültetett áhított hangszeréhez – túl kicsi volt hozzá, nem érte el a pedálokat. Eleinte úgy próbálkozott, hogy ha pedálra volt szüksége, leugrott a székről, majd utána visszamászott és tovább játszott. Végül édesapja meghosszabbította számára a hárfa pedáljait.

Henriette álma teljesült, 9 évesen Hasselmans tanítványa lett. 10 évesen, egy versenyen a zsűri őt ítélte a legjobbnak, ám az első díjat nem adták ki, így meg kellett elégednie a második hellyel. A következő évben azonban már felállhatott a dobogó legfelső fokára. Henriette tanítani is korán kezdett – 9 éves volt, amikor kijelentette, hogy fivére egyik barátjának igenis hárfát kell tanulni, és rögtön oktatni is kezdte. Nemsokára Párizs minden kerületéből jártak hozzá tanítványok, nem egy közülük több, mint kétszer annyi idős, mint a tanár. 12 éves korától tanult zeneszerzést is. Ez kiváltság volt, elvileg 14 év alatti növendék nem tanulhatott összhangzattant és kompozíciót. Tanárai, Massenet és Thomas észrevették tehetségét és biztatták a folytatásra.

15 éves korától Henriette rendszeresen adott szólóhangversenyeket Párizsban. Sajnos, ekkoriban már összekülönbözött tanárával, korábbi bálványával, Hasselmans-szal. Kettejük között hamarosan kenyértörésre került sor. A tehetséges növendékek mind Hasselmans mellett maradtak, Henriette-nek csak azok az előkelő fiatal hölgyek jutottak, akik férjhezmeneteli esélyüket javítandó jártak hárfaleckéket venni.

Anyagi nehézségei ellenére folyamatosan komponált, és néhány befolyásos pártfogójának köszönhetően műveit be is mutathatta. A koncertek sikere újabb darabok írására ösztönözte.

1921-ben Renié és Hasselmans kibékült. Hasselmans egészsége megromlott, és azt kívánta, pozícióját és tanítványait a Conservatoire-ban Henriette vegye át. Az intézmény vezetőtestülete azonban Henriette mély vallásossága miatt nem egyezett bele.

Véletlen, vagy szomorú egybeesés, hogy Hasselmans épp azon az éjszakán halt meg, amikor ezt megtudta? 

Playliszt