playliszt

Gourmet vacsora lesz - gondoltam magamban, amikor a főszerkesztők által januárra elénk tett listából a naptáram és az érdeklődésem szorzataként kiválasztottam Baráti Kristóf szólóestjét, amelyen Johann Sebastian Bach Szólóhegedű-szonátáit és partitáit (az összeset, BWV 1001-1006, bár nem ebben a sorrendben) játszotta a hegedűművész. Persze ez a "gourmet" jelző igen keveset mond egy ilyen vállalkozásról, amely előadónak és közönségnek is igazi próbatétel, afféle zeneakadémiai Mount Everest, biztosítókötél, serpa és alaptábor nélkül.

A cselló szerelmeseinek az elmúlt másfél hét igazi Kánaán volt. Október 29-én A tehetség kötelez című sorozat keretében a Zeneakadémia Karrierirodájának támogatottja, Kokas Dóra adott önálló estet. November 6-án a Müpában hallhattuk az Orchestre de Paris fantasztikus koncertjét, amelyen megszólalt Saint-Saëns I. csellóversenye is az argentin Sol Gabetta szólójával. Ám a legjobban várt esemény minden bizonnyal Perényi Miklós vállalkozása volt, aki november 5-én és 7-én két hangversenyen adta elő Bach összes szóló csellószvitjét a Zeneakadémia Nagytermében. Volt szerencsém végigülni ezt a szeánszot…

Az ördög ügyvédjének interjúját követően azt is bemutatjuk, hogyan vélekedett a Guardian kritikusa Schiff András Goldberg-interpretációjáról. Andrew Clements kritikája következik.

Egy hónapja látott napvilágot az a nem mindennapi interjú, melyet egy provokatív riporter, maga az ördög ügyvédje készített Schiff Andrással. A művész augusztus végi - akkor még csak közelgő - koncertje kapcsán a kérdező a Goldberg-variációk szentségének nevében beleköt a helyszínbe, a hangszerbe és az előadás módjába is.

Régóta tartozom már ezzel a beszámolóval. A świdnicai Bach-fesztivál zászlóshajója, a Béke-templomban előadott opera, Händel Sosarméja olyan vegyes érzéseket váltott ki belőlem, hogy hol így, hol úgy akartam megírni róla a cikket. Karikírozzam ki, amit már-már röhejesnek tartottam? Fókuszáljak arra, ami tetszett? Meglátjuk…