playliszt

Amikor először hallottam az akkor még készülődő kortárszenei sorozatról, bevallom, kicsit ódzkodtam tőle. Én és a kortárszene? Nem, köszönöm, inkább maradok a klasszikusoknál. Holott ez a koncertsorozat épp az olyanok számára ideális, mint én, aki egy-két rossz élmény miatt teljesen elzárkózott ezelől a "durva" hangzásvilág elől. Pedig az ilyen emberek azt sem tudják, mi fán terem ez az egész. Ezért aztán, mikor elindult a projekt, megígértem magamnak, hogy egyszer biztosan elmegyek.

Három hónapot kellett várnunk az újabb MetronómTetőre, de megérte. Gódor Erzsébet miatt, a cimbalom miatt, a művek miatt.

Mához két hétre újra kortárszene dübörög majd techno helyett a Corvin Clubban. A MetronómTetőn ezúttal egy cimbalomművésznő, Gódor Erzsébet lép fel, aki Tornyai Péter, Nagy Ákos, Zarándy Ákos, Kedves Csanád, Balogh Máté és Bella Máté műveit adja elő. A koncert után Gódor és a szerzők közreműködésével izgalmas beszélgetésre is invitálja az érdeklődőket a két moderátor, Belinszky Anna és Mona Dániel.

"Te jó ég, kövek vannak ebben?" - tettem fel a kétségbeesett kérdést, amikor Tornyai Péter kérésére megemeltem a mellettem lévő nejlonzacskót. Adja magát a poén: valóban kövek voltak benne. A MetronómTető csütörtöki koncertjének végére azonban már semmin sem lepődtünk meg.

Nemrég szerzett diplomát, doktoranduszként már tanít is a Zeneakadémián, 2015-ben pedig az UMZF Zeneszerzőversenyen elért elsöprő sikerével hívta fel magára a figyelmet. De biztosíték-e bármire is az intézményes elismerés? Hogyan árthatunk a legkevesebbet a világban, és mit jelent, ha egy zene visszacseng az örökkévalóságban? Balogh Mátéval tanításról-tanulásról, Schönbergről, Esterházyról és a Gangnam Style-ról is beszélgettünk.