playliszt

A Zeneakadémia legfelső emelete, a Kupola egykoron - boldogult akadémista koromban - nagy dolgok szem- és fültanúja volt. Ha az esti órákban már nem tanteremként vagy énekkari próbateremként funkcionált, a kísérletező kedvű akadémisták előszeretettel itt prezentálták aktuális mániájukat, a zongorista például olyan darabokat hozott ide, amit a főtárgy vizsgára "nem mert volna"; a zeneszerző pedig itt végre akcióművésszé válhatott. Úgy emlékszem, hogy a Kupola abban az időben nem is volt hivatalos koncerthelyszín. Az elmúlt hét szombatján némi izgalommal kapaszkodtam fel az ötödik (?) emeletre. Amióta ugyanis megnyílt a felújított Akadémia, ilyen magasra még nem merészkedtem. A kupolatérre rá se lehetett ismerni, ami - óh, nosztalgia - azért egy kicsit fájt.