AJÁNLÓ
 
09:30
2014. 05. 24.
Valaha taxisofőrök, misztikusok vagy ornitológusok voltak. Sőt mi több, egyikőjük még miniszterelnökként...
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2014. 05. 24.
Holnap kezdetét veszi a több mint egy héten át tartó VI. Nemzetközi Nyári Zenei Fesztivál...
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2014. 05. 24.
Régóta tartozom már ezzel a beszámolóval. A świdnicai Bach-fesztivál zászlóshajója, a...
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2014. 05. 24.
Kyle Macdonald a classicfm.com-on megjelent kottapéldáit ajánljuk ma minden érdeklődő figyelmébe....
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2014. 05. 24.
Aki augusztus 5-én késő délután és este is az Auer Hegedűfesztivál koncertjeit választotta,...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Bartók Béla egyetlen operáját 1918. május 24-én mutatták be a Magyar Királyi Operaházban.

 

Kass János: Kékszakállú

Tudták, hogy Kékszakállú valóban létezett? 1440-ban ítélték halálra Franciaországban. Több néven is ismerték, leggyakrabban Gilles de Retz, Gilles de Rais vagy Gilles de Laval néven emlegették. Az elmúlt öt évszázadban foglalkoztatta az írók fantáziáját, történetét többen feldolgozták. Balázs Béla először Kodálynak ajánlotta misztériumjátékát, de Bartók lett az, aki 1911-ben lelkesen komponálni kezdett. Mélyen megérintette a darab filozófiai mélysége.

Az 1918. május 24-i premieren Egisto Tango vezényelte a Magyar Királyi Operaház Zenekarát. A rendező Zádor Dezső volt, a díszleteket Bánffy Miklós tervezte. Kékszakállút Kálmán Oszkár, Juditot Haselbeck Olga énekelte.

A kritikusok Bartók zenéjét dicsérték ugyan (bár meglehetősen visszafogottan), de lehúzták Balázs Béla librettóját. Kodály Zoltán védte meg az írót, alábbi sorait a Nyugat című folyóirat jelentette meg: „a dráma íve és a vele párhuzamos zene-ív hatalmas kettős szivárvánnyá erősítik egymást.” A közönség mégsem lelkesedett kellőképpen, ezért az operát nyolc előadás után levették a műsorról, és egészen 1936-ig nem is adták elő többé Magyarországon.

A premieren a híres prológot Palló Imre mondta el. Erről nem találni hangfelvételt az ismert videomegosztó oldalakon, ezért Balázs Béla szövegével így, írásban emlékezünk egy olyan premierre, amely megváltoztatta a magyar és a nemzetközi zenetörténelmet.

Haj regö rejtem
hová, hová rejtsem...
Hol, volt, hol nem:
kint-e vagy bent?
Régi rege, haj mit jelent,
Urak, asszonyságok?
Ím szólal az ének.
Ti néztek, én nézlek.
Szemünk,
pillás függönye fent:
Hol a színpad:
kint-e vagy bent,
Urak, asszonyságok?
Keserves és boldog
nevezetes dolgok,
az világ kint haddal tele,
de nem abba halunk bele,
urak, asszonyságok.
Nézzük egymást, nézzük,
regénket regéljük.
Ki tudhatja honnan hozzuk?
Hallgatjuk
és csodálkozunk,
urak, asszonyságok.
Zene szól, a láng ég.
Kezdődjön a játék.
Szemem pillás függönye fent.
Tapsoljatok majd, ha lement,
urak, asszonyságok.
Régi vár, régi már
az mese ki róla jár.
Tik is hallgassátok.

Playliszt

0 Komment