playliszt

Goldmark Károlynak talán két olyan műve van, amelynek a hangfelvételét a legtöbb lemezboltban meg lehet vásárolni: a Hegedűverseny és a Sába királynője. Utóbbi a zeneszerző első és egyben legsikeresebb operája, már Goldmark életében is színre került nemcsak Európa legnagyobb operaházaiban, de Amerikában is.

Ennek ellenére mindössze két teljes felvétel létezik belőle, egy New York-i privát felvétel 1970-ből, valamint a Hungaroton 1980-ban, még LP lemezen kiadott stúdiófelvétele (CD-n: HCD 12179–82). A huszadik század első felében azonban számos részletéből készült felvétel, ezeknek egy része modern hanghordozón is megjelent. Kereskedelmi forgalomban hozzáférhető például egy keresztmetszet az opera leghíresebb részleteinek a 20. század első éveiben, nagyrészt Bécsben készült felvételeiből (Pannon Classic, PCL 8053).

Utóbbi kiadvány jól mutatja, hogy már a századfordulón is a Sába királynője volt Goldmark legnépszerűbb operája. A bécsi Operaház 1901-es, Gustav Mahler által vezetett új betanulása nagy sikert aratott, a főbb szerepeket a kor bécsi operasztárjai énekelték. 1904-ben új, még ragyogóbb szereposztással adták elő a Sába királynőjét Bécsben. Mahler talán kárpótolni akarta ezzel a zeneszerzőt, hiszen két évvel korábban elzárkózott attól, hogy bemutassa ott Goldmark legújabb operáját. (Mint azt a cikk első részében írtuk, a Götz von Berlichingen végül Budapesten hangzott el először.) Mahler igyekezetét mutatja, hogy mindent megtett azért, hogy Leo Slezakot rávegye, tanulja be Asszád szerepét a felújításra. Sikerrel járt, és – mint az a CD-n is hallható – Slezak is jól járt a szereppel: a „Magische Töne” kezdetű áriából két hangfelvételt is készített, mindkettő valóban mágikusan szép.

A Pannon Classic CD-je nem nevezhető klasszikus értelemben vett operai keresztmetszetnek, ugyanis a rajta hallható felvételek nem egy időben készültek, 1903 és 1909 között rögzített áriák és együttesek utólagos összeállításának eredményeképpen állt össze a lemez. Szoros kapcsolatot képez ugyanakkor az, hogy a hangfelvételeken a bécsi, Mahler-féle előadások énekesei hallhatók. A felvételek nagy része az új szereposztás után, annak előadóival készült, így hallhatjuk Leo Slezak mellett Wilhelm Hesch (aki már az 1901-es szereposztásban is a főpap szerepét énekelte), Friedrich Weidemann (Salamon király) és az együttesekben Gerhard Stehmann (Baal-Hanan) hangját is. Sajnos nem tudjuk, ki a hangfelvételek karmestere. Ez azért is elgondolkodtató, mert a Sába királynője 44-szer került színre Bécsben Mahler igazgatása alatt, több alkalommal is Mahler vezényletével. Ha nem is állíthatjuk biztosan, hogy ő vezényelte a lemezfelvételeket, de annyi kijelenthető, hogy betanításának nyomai érződnek rajtuk.

A CD-n hallható archív hangfelvételek minősége a korszakbeli átlaghoz képest kiemelkedően jó. Ez nagyrészt a kiváló hangrestaurálásnak köszönhető, így még a sokszor bizony kellemetlen élményt nyújtó női hangfelvételek is remekül szólnak a lemezen Elise Elizza (Szulamit), Elsa Bland (Sába királynője) és Grete Forst (Asztarót) előadásában.

A lemezen öt további, a keresztmetszethez nem kapcsolódó „bonus track” szerepel, ami érthető, hiszen a Sába királynője részleteiből a 20. század első éveiben készült hangfelvételek között igazi kincseket lehet találni. Enrico Caruso olasz nyelven előadott „Magische Töné”-je például a világhírű tenorénekes repertoárjának egyetlen magyar vonatkozású tétele volt.

Egyetlen magyar művészként Takáts Mihály is helyet kapott a válogatásban, aki 1885 és 1912 között Goldmark mindegyik operájában színpadra lépett a Magyar Királyi Operaházban, a Sába királynőjében Baal-Hanan és Salamon szerepét is énekelte. A CD-n Salamon imáját énekli egy 1908-ban, Budapesten készült hangfelvételen.

A két világháború között még számos kitűnő hangfelvétel készült a Sába királynője részleteiből – különösen emlékezetesek lehetnek Németh Mária Szulamit-áriái –, azonban a mű a 2. világháború kezdetével tulajdonképpen eltűnt a nemzetközi hanglemezrepertoárról. Első – és máig egyetlen – teljes stúdiófelvételét 1980-ban adta ki a Hungaroton, korabeli sztárszereposztással. Asszád szerepének igényességét is mutatja, hogy a korszak ismert Wagner-tenora, Siegfried Jerusalem énekli a lemezen, és sajnos ő sem hibátlanul: éppen a „Magische Töne” elején intonációs problémákat hallunk. Igaz, Asszád 1. felvonásbeli elbeszélése („Am Fuß des Libanons…”) meggyőző erővel hat – ez a részlet zeneileg is nyilvánvalóan közelebb áll az énekes számára is megszokottabb wagneri hangvételhez.

A Hungaroton-felvételen a női előadók ragadnak magukkal leginkább. Talán az egész operafelvétel legemlékezetesebb jelenete Asztarót (Kalmár Magda) csalogató éneke – s az azt keretező gyönyörű, színes, szinte illatosnak mondható zenekari játék –, mely állja a versenyt a századforduló énekes-csalogányainak Lockrufjaival. Kincses Veronika Szulamitja nagyon szép, hangvétele, hangszíne egyaránt megfelel a szerepnek. Takács Klára hangja a királynő szerepének magas fekvésű részeiben néha éles, de a 2. felvonás szerelmi kettősében igéző, varázslatos. A főbb férfiszerepekben Sólyom Nagy Sándor és Gregor József hallható még a felvételen.

Ellentétben a fenti, archív keresztmetszettel, e hangfelvétel karmesterét ismerjük. Fischer Ádám remekül kezében tartja az előadói együttest, a zenekari szövetből elsősorban Wagner hatását emeli ki. S külön élmény, hogy a rendszerint jelentősen rövidítve játszott bevonulási induló teljes egészében elhangzik a felvételen. A lemezt meghallgatva érthető, hogy miért volt olyan népszerű egykor Goldmark első operája.

Ahogy Kovács János karmester fogalmazott a Sába királynője az Erkel-színházban tartott jubileumi bemutatójának műsorfüzetében, ez az opera azon zeneművek közé tartozik, amelyek nem tűrik el, hogy közepes előadásban szólaljanak meg, kivételes adottságú előadóművészek kellenek a méltó és illúziókeltő megszólaltatásához. E felvételek igazolni látszanak ezt a felvetést. A 20. század második felének kiváló operaénekesei, de még inkább a század első felének magyar és külföldi sztárjai valóban élővé tudják tenni Goldmark Károly zenéjét.

Szabó Ferenc János

A Goldmark-lemezekkel foglalkozó cikksorozat harmadik részében a Merlin című opera hangfelvételeiről lesz szó. A Sába királynője archív felvételeit tartalmazó CD iránt érdeklődők az info@pannonjazz.hu címen érhetik el a kiadót.