Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A fiatal német komponista, Anno Schreier első színpadi művét a Zürichi Operaház mutatta be 2011-ben (a karmester Hamar Zsolt volt). Most a bécsi Theater an der Wien rendelt tőle Hamlet-témájú operát, így emlékezvén meg Shakespeare halálának négyszázadik évfordulójáról. A korábbi történeti forrásokra is támaszkodó, modern szövegkönyv Thomas Jonigk munkájának eredménye, a korokon átívelő, szuggesztív rendezés Christoph Loy tehetségét dicsérte, a szerepeket nemzetközi sztárok formálták meg, az ORF Rádió Szimfonikus Zenekarát Michael Boder vezényelte.

Anno Schreier Theater an der Wien Thomas Jonigk Christoph Loy ORF Rádió Szimfonikus Zenekara Michael Boder Theresa Kronthaler André Schuen Jochen Kowalski Marlis Petersen Bo Skovhus Kurt Streit Mesterházi Máté
Theresa Kronthaler (Ophelia), André Schuen (Hamlet), Jochen Kowalski (A halott Hamlet, egykori király), Marlis Petersen (Gertrud, királyné) és Bo Skovhus (Claudius, király)

0 Komment

A Le nozze in sogno ("Álombéli menyegző") című, 1665-ben Firenzében bemutatott operáról csak néhány éve mutatta ki két olasz zenetudós, hogy Pietro Antonio Cesti alkotása…

Márpedig életének öt esztendejét (1652-57) a kortársak által énekesként és zeneszerzőként egyaránt elismert Cesti éppen Innsbruckban töltötte, egy Habsburg-Medici frigyből született főherceg szolgálatában. Negyedfélszáz évig tartó Csipkerózsika-álom után most a tiroli fővárosban került sor a mű legújabb kori bemutatójára, az ottani egyetem teológiai karának reneszánsz udvarán. A szűkszavú, kora barokk partitúrát az ifjú muzsikusokból álló Ensemble Innsbruck Barock keltette életre Enrico Onofri irányításával, az előadást Alessio Pizzech rendezte, a szerepeket pedig túlnyomórészt ugyancsak fiatalok, a fesztivál énekversenyének díjazottjai alakították. És persze úgy kerek a világ, hogy e barokkének-verseny - amelyen korábban Zeneakadémiánk neveltjei, Baráth Emőke és Szigetvári Dávid is díjat nyertek - sem más nevét viseli, mint Pietro Antonio Cestiét…

Pietro Antonio Cesti Le nozze in sogno Innsbrucki Régizenei Fesztivál Mesterházi Máté

0 Komment

A legendás "Három tenor"-ból Pavarotti már halott, Domingo pedig operaigazgatóként, karmesterként és baritonként (!) igyekszik rácáfolni az idő múlására… Hármójuk legfiatalabbja és legszebbje, José Carreras (* 1946) súlyos betegségen (leukémián) átesve, nyolcévi távollét után tért vissza az operaszínpadra, hogy neki írt, kifejezetten rászabott szerepben mondjon örökre búcsút a világot jelentő deszkáknak. Christian Kolonovits El Juez ("A bíró") című operájának főhőseként Carreras most nemcsak realisztikusan hiteles figurát alakított, hanem - a döntő pillanatokban - hangjának ragyogását és erejét is megcsillantotta a bécsi Theater an der Wien hálás közönsége előtt. A korábban Bilbaóban is látható előadást Emilio Sagi rendezte, az ORF Rádió Szimfonikus Zenekarát és az Arnold Schoenberg Kórust David Giménez vezényelte.

José Carreras Christian Kolonovits Emilio Sagi ORF Rádió Szimfonikus Zenekara Arnold Schoenberg Kórus David Giménez Angelika Messner Carlo Colombara Ana Ibarra José Luis Sola Sabina Puértolas Manel Esteve Baltasar Garzón opera Mesterházi Máté
José Carreras az El Juez című opera címszerepében

0 Komment

Brecht-Weill Háromgarasos operájának (1928) rendhagyó produkciójával ünnepelte - "új operaházként" való működésének - tízéves jubileumát a bécsi Theater an der Wien. A szerepeket a szokásoktól eltérően nem Thália papjai játszották, hanem valódi operaénekesek. Csak Penge Mackie-t alakította igazi (bár zeneileg is képzett) színész: a Rex felügyelő-tévésorozatból nálunk is sztárként ismert Tobias Moretti. A teljes színházi élményt nyújtó előadás brechti iróniájáért Keith Warner rendezése, az eredeti Weill-partitúra autentikus megszólaltatásáért - a Klangforum Wien élén - Johannes Kalitzke vezénylete szavatolt.

"A hangszerelés tereli rá leginkább a figyelmünket Weill zenéjének értékére; annyira okos, hogy az az érzésünk: Weillnek nincs is szüksége több vagy más hangszerre" - mondja a rendező Keith Warner, hozzátéve: "Mindig is úgy véltem, hogy Kurt Weill zenéje fantasztikusan eredeti. Nem tudom, annyira sokkoló-e is, mint például Stravinsky bármelyik műve, de legalább olyan fantasztikus. Persze, hogy Brecht minden idők egyik legnagyobb drámaírója, de ez a darabja nem kis részben annak a ténynek köszönheti a hírnevét, hogy Weill ennyire különleges zenét komponált hozzá. Minden egyes song annyira fülbemászó, mint egy jó Broadway-darabban. Azon kapjuk magunkat, hogy egész nap dúdoljuk őket, miközben mindegyik különleges, és bizonyos, hogy 1928-ban egytől-egyig letaglózta a közönséget."

Koldusopera Háromgarasos opera Theater an der Wien Bertolt Brecht Kurt Weill Keith Warner Johannes Kalitzke Tobias Moretti Angelika Kirchschlager Florian Boesch Markus Butter Nina Bernsteiner Anne Sofie von Otter Mesterházi Máté
Bertolt Brecht (1898 - 1956) és Kurt Weill (1900 - 1950)

0 Komment

Ha valaki önnön melegségét tárja a környezete elé, azt angol kifejezéssel "coming out"-nak nevezik. Aki viszont egy másik ember homoszexualitását teszi publikussá, az "outing"-ot követ el. Az ilyesmi nemcsak a politikában fordul elő, hanem az operaszínpadon is. Tettétől az "out"-oló mindkét esetben hasznot remél: a politikában politikai előnyt, az operaszínpadon a szereplők jellemének és cselekedeteinek mélyebb megértését. A bécsi Theater an der Wien legújabb produkciója jó példával szolgál ez utóbbira. Benjamin Britten (1913 - 1976) remekmívű operáját, a Peter Grimest (1945) Christof Loy állította színpadra, a Bécsi ORF-Rádió Szimfonikus Zenekarát az együttes főzeneigazgatója, Cornelius Meister vezényelte.

Theater an der Wien Christof Loy Bécsi ORF-Rádió Szimfonikus Zenekara Cornelius Meister Johannes Leiacker Judith Weihrauch Joseph Kaiser Gieorgij Puchalski Agneta Eichenholz Andrew Foster-Williams Mesterházi Máté
Benjamin Britten az aldeburgh-i tengerparton 1959-ben (Hans Wild fotója)

0 Komment