AJÁNLÓ
 
09:30
2015. 01. 07.
Valaha taxisofőrök, misztikusok vagy ornitológusok voltak. Sőt mi több, egyikőjük még miniszterelnökként...
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2015. 01. 07.
Holnap kezdetét veszi a több mint egy héten át tartó VI. Nemzetközi Nyári Zenei Fesztivál...
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2015. 01. 07.
Régóta tartozom már ezzel a beszámolóval. A świdnicai Bach-fesztivál zászlóshajója, a...
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2015. 01. 07.
Kyle Macdonald a classicfm.com-on megjelent kottapéldáit ajánljuk ma minden érdeklődő figyelmébe....
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2015. 01. 07.
Aki augusztus 5-én késő délután és este is az Auer Hegedűfesztivál koncertjeit választotta,...
A bejegyzés folyatódik
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

405 évvel ezelőtt Galileo Galilei felpillantott az éjszakai égre, és bizonyára hangosan felkiáltott, de a történelem ezt nem jegyezte fel. Azt viszont igen, hogy a csillagász e napon, 1610. január 7-én fedezte fel a Jupiter bolygó négy holdját.

Ma már a holdakat már egy kisméretű távcsővel is észlelhetjük, sőt, tiszta időben a Callistót segédeszköz nélkül pillanthatjuk meg. Sokan vitatják Galilei felfedezését, mármint nem a tényt, hanem az elsőséget. Egyes források szerint Gan De kínai csillagász közel kétezer évvel korábban, i. e. 362-ben már felfigyelt az égitestekre. Mindenesetre a Galilei-holdak már az ókori történetekben is felbukkantak: a babiloniak Mardukot látták bennük négy kutyájával, Egyiptom lakói pedig Hóruszt négy fiával.

Galilei a holdakat először Cosmica Siderának nevezte el, de később – támogatóinak kedvében járván - Medicea Siderára, Medici-csillagokra nevezte át őket. Sok ajánlkozó után a holdak elkeresztelésében végül Simon Marius javaslata győzedelmeskedett. A magát Galileivel együtt a holdak felfedezőjének nevező Marius az Io, Europa, Ganimédesz és Callisto neveket adta az égitesteknek.

A felfedezés iránti tiszteletünket a zeneirodalom leghíresebb Jupiter-zenéjével, Mozart szimfóniájával róhatjuk le.

Playliszt

0 Komment