playliszt

Beethoven-szimfóniák kamaraegyüttesre? Milyen fantasztikusan posztmodern ötlet! Hiszen az átirat: értelmezés; az értelmezés: újraalkotás. És hát persze az egész folyamatban ott van a nyitott mű, a lezáratlan és kontextusaiban újra- és újra megszülető opusz nagyon is friss és kortárs gondolata. Az már csak hab a tortán, hogy milyen bájos, ahogy diszkréten megbújik mindemögött a cinikus takarékosság: csókolom, nemhogy egy egész zenekart, de még a karmestert sem kell megfizetni! Márpedig a mai pénzpiaci helyzetben nem lehet elég elővigyázatos az ember.