playliszt

Október 31-én a hazánk egyik legizgalmasabb kamarazenei formációjaként működő Budapest Saxophone Quartet a fiatal énekes generáció egy rendkívüli szopránjával, Szemere Zitával ad közös koncertet a Zeneakadémián. Alig egy éve ismerik egymást, mégis különleges összhangban működnek együtt. Szemere Zitával és Szepesi Bencével művészi kapcsolatukról és a közelgő koncert kulisszatitkairól beszélgettünk. Időközben a hangverseny másik szólistája, Kanyó Dávid fuvolaművész is csatlakozott a beszélgetéshez, aki a Zeneakadémián elhangzó fuvolaművekről árult el részleteket.

Kopp-kopp. KoppKopp. KopKopp. KoKopp. KKopp. Kopp. Kopp.

Kinek és miért jut eszébe Beethoven zenéjét jazz és pop elemekkel vegyíteni? Hová tűnt a klasszikus zenéből az improvizáció, és mihez kezdene egy jazz trióval Beethoven, ha ma élne? Beethoven-művek jazzfeldolgozásait tartalmazó új lemezük és közelgő zeneakadémiai koncertjük kapcsán Sárik Péterrel beszélgettünk.

"…a clavecint [csembalót] a maga idejében aligha hurcolták koncertpódiumra; ez a vékonyhangú szerszám specialiter kamarahangszer volt, melyet csak kamarában, azaz szobában használtak. Ha tehát valaki azt kifogásolja, hogy a kamarának teremmé való bővülésével a hangzás is arányosan megnövekedett, kifogásait azzal kellene kezdenie, hogy a tér bővítését helytelenítse, amivel azt nyilatkozná ki, hogy Rameau, Couperin, Scarlatti és Bach nem valók hangversenyterembe."

Nagyot fordult a zenei világ Bartók Béla 1912-ben megjelent "Clavecinre írt művek előadása" című cikke óta. Mára a 20. század közepén létrejött historikus előadói gyakorlat, és ennek folyományaként a korhű hangszerek használata nemcsak polgárjogot nyert, hanem úgyszólván kötelező lett; így manapság inkább az okoz feltűnést, ha valaki arra vállalkozik, hogy nyilvános hangversenyen barokk műveket csembaló helyett zongorán szólaltat meg. A Zeneakadémia "Összkiadás élőben" című hangversenysorozatának 2016. október 2-i koncertjén ráadásul Johann Sebastian Bach eredetileg nem is egy, hanem rögtön két-, három- és négy csembalóra írt versenyművei szerepeltek.

Nagyon nem mindegy, hogyan interpretálja egy pianista a zongorairodalom legnépszerűbb darabjait. Ha ugyanúgy, mint ahogy ezer előadás miatt a fülünkben van, epigon, esetleg még unalmas is. Ha önkényesen újít, magamutogató ripacs. Pietro De Maria, az Anda Géza Zongoraverseny 1994-es győztese megtalálta saját egyéni, újat mondó hangját. Az Anda Géza Fesztivál második koncertjén, október 8-án a Zeneakadémia Solti Termében Chopint, Ligetit, Lisztet és néhány meglepetést játszott.