Egy igazi fesztiválon nem pusztán éppen futó (vagy kifutó) produkciókat tálalnak fel a nagyétkű fesztiválközönségnek. Márpedig – valljuk be – a legtöbb fesztivál ilyen. A több-kevesebb ízléssel, netán egy koncepció mentén összeállított fesztiválmenü gyakorta nem is sokban különbözik a torkos csütörtökök kínálatától, melyről sokan joggal gondolják azt, hogy a gasztronómia infernója. Fesztiválesemény nélkül nincs valódi fesztivál. Az Ördögkatlan Fesztivál valódi. Valódiságát olyan zenei események biztosították, mint Both Miklós ukrán népzenei műhelye vagy a Forte Társulat Concertója. Legyen most szó az utóbbiról.

Ördögkatlan Fesztivál Ördögkatlan Bérczes László Kiss Mónika Forte Társulat Dinyés Dániel Horváth Csaba Bujtor Balázs Hungarian Studio Orchestra Kolonits Klára
A Hungarian Studio Orchestra és a Forte Társulat

 

Bartók Béla Concertójáról kevesen gondolták korábban, hogy helye van egy szalmabálákkal telehintett domboldal tövében felállított színpadon. Azt pedig még kevesebben gondolják e kompozícióról, hogy balettzene volna, mely karszalagos nézők ezreit szólítja meg katartikus erővel. Bérczes László és Kiss Mónika (az Ördögkatlan megálmodói) mindig is úgy gondolták, hogy ezen a fesztiválon lesz nagyszabású komolyzenei esemény, s ebben partnerre leltek Dinyés Dániel személyében. Ő viszont úgy gondolta, eljött az ideje annak is, hogy Bartókot játszanak. Horváth Csaba rendező-koreográfus pedig már régóta dédelgette magában a tervet, hogy Bartók nagyzenekari darabjára koreográfiát készítsen. Állítólag ennyi elég is volt ahhoz, hogy a 9. Ördögkatlan Fesztiválon, Beremenden, a Megbékélés Kápolna előtt felcsendüljön és láthatóvá váljon a Concerto.

Láthatóvá is vált, hiszen Horváth Csaba rendkívül gazdag koreográfiája, sablonokat sutba vágó, összetett és egy pillanatra sem redundáns térkombinációi vizuálisan is érzékelhetővé tették az egyes tételek és a teljes mű formáját. A formát a maga komplexitásában és a zenében rejlő dramaturgiai potenciál maximális kihasználásával.

Ördögkatlan Fesztivál Ördögkatlan Bérczes László Kiss Mónika Forte Társulat Dinyés Dániel Horváth Csaba Bujtor Balázs Hungarian Studio Orchestra Kolonits Klára

A Bartók-mű ismerői számára nem újdonság, hogy a Concerto mennyire drámai alkotás. Horváth Csabának sikerült e drámaiságot oly módon felszínre segíteni, hogy a zenei formák, a zenei karakterek dramaturgiai absztrakciója ne sérüljön, hogy a néma látvány ne körvonalazzon konkrét cselekményt, a szereplők közötti viszonyok konkrét konfliktusokat. E leírásból kitetszik, hogy egy ilyen „összetett” és „nem redundáns” téralakzatokban kifejtett és alapvetően a tánckar tömegében gondolkodó koreográfiát csakis a táncosok rendkívül koncentrált jelenlétére és csapatmunkájára lehet építeni.

A táncosok többsége – a szó legszorosabb értelmében tulajdonképpen valamennyi szereplő – azonban elsősorban színész. Színészi teljesítményekre figyelhettünk fel korábban például a Nagy füzetben, A te országodban, A Kohlhaasban, az Emilia Galottiban vagy a Sirályban. A Forte Társulathoz köthető produkciókban természetesen mindig is nagy hangsúlyt kapott a mozgás, az akrobatika vagy a tánc. Ám a Concerto balettnek álmodott közel negyvenpercnyi muzsikája teljesen más kondíciókat, extra fizikai és táncos adottságokat feltételez. E feltételnek a produkció tíz színpadi szereplője magától értődő heroizmussal felelt meg.

Ördögkatlan Fesztivál Ördögkatlan Bérczes László Kiss Mónika Forte Társulat Dinyés Dániel Horváth Csaba Bujtor Balázs Hungarian Studio Orchestra Kolonits Klára

Valódi fesztiválhoz valódi teljesítmény dukál, s ha a teljesítményt kizárólag az izzadságcseppek literjeiben mérnénk, a Concerto akkor is az év egyik legkiemelkedőbb művészi eseménye volna. E teljesítményt ugyanakkor a hatás mértéke felöl is érzékelhettük: nagyon sokan lettek éppen most Bartók-hívőkké. És sokan cipelik az élmény terhét még ma is. Kijelenthetjük tehát, hogy a Concerto már ebben a pillanatban is a kompozíció és általában a Bartók-recepció kiemelkedő állomásának tűnik.

De mit hallhattak azok, akik nem a színpadra, hanem a csillagos égre szegezték tekintetüket? Milyen koncertet hallottak ők? A Dinyés Dániel vezényletével, Bujtor Balázs hathatós koncertmesteri közreműködésével játszó Hungarian Studio Orchestra (sok zenészt az Óbudai Danubia Zenekarból ismerhetünk) a messze nem ideális koncertkörülményeket (szabad tér, hangosítás, készülődő vihar stb.) mintegy zárójelbe téve, Dinyés elképzeléseit híven közvetítő, szuverén olvasattal rukkolt elő. A zenekar a produkció kivételességéből adódó – a recepciótörténeti jelentőség azért nem egy mindennapos helyzet! – izgatottságát nem megtagadva és a Bartók-darab javára fordítva muzsikált. Jó koncert (is) volt.

Ördögkatlan Fesztivál Ördögkatlan Bérczes László Kiss Mónika Forte Társulat Dinyés Dániel Horváth Csaba Bujtor Balázs Hungarian Studio Orchestra Kolonits Klára

És hát ne feledkezzünk meg egy pillanatra sem egy „mellékes” körülményről! A táncszínházi előadásra Richard Strauss Négy utolsó énekével hangolták rá a közönséget. A szólista Kolonits Klára volt. Ismét rá kellett csodálkozni, hogy Kolonits milyen magától értődő természetességgel mozog egy olyan repertoárban, melyet minimum három énekesi fach között lehetne szétteríteni. Csakhogy érzékelhető legyen: az Ördögkatlanban pár nappal korábban Kolonits „még” Fiordiligi volt (Mozart: Così fan tutte), s hogy a hozzá nagyon hasonló hangfekvésű Anna Nyetrebko kvázi épp a Négy utolsó énekkel jelentette be szimbolikusan, hogy bizonyos szerepköröktől ő elköszön. Kolonits úgy énekli ezeket a meseszép Strauss-dalokat, hogy közben a hang továbbra is készen áll akár Mozart-, akár Donizetti-, akár Verdi-szerepek megformálására. Bevallom, hogy a harmadik dalt meg is könnyeztem.

Ördögkatlan Fesztivál Ördögkatlan Bérczes László Kiss Mónika Forte Társulat Dinyés Dániel Horváth Csaba Bujtor Balázs Hungarian Studio Orchestra Kolonits Klára
Kolonits Klára
 

A jól sikerül fesztiválprodukciók jó esetben továbbélnek. A Forte Társulat Concertója – minden esély megvan rá – a CAFe Budapest műsorán is szerepelni fog.

 

Molnár Szabolcs

(Ördögkatlan Fesztivál, Beremend – augusztus 5.)

fotók: Kacsúr Tamás

1 Komment