playliszt

2016. szeptember 29-én és 30-án másodjára rendezik meg a Magyar Klipszemlét, ahol a nagybetűs Magyar Könnyűzene gyűlik össze azért, hogy kiválaszthassák a legjobbakat a benevezett több mint 800 klip közül. Idén a shortlistre bekerült egy kakukktojás is: Henry Purcell Dido és Aeneas című operájának – a Wellhello, a Belga vagy a Brains zenéjétől ha nem is fényévekre, de száz évekre lévő – záróáriája.

Az akár (igazán elit) trollkodásnak is nevezhető tettet Kertész Mónika, Gyarmati Dezső és az Accord Quartet követték el. Az énekesnő számára fontos volt, hogy egy olyan kifejező áriát válasszanak, amelyben a teljes darab üzenete benne van. Ismerősein keresztül jutott el a MOME-n éppen végzős Dezsőhöz, aki nagyon is nyitott volt az ötletre, és nem utolsó sorban, a klasszikus zenére. Vele együtt döntöttek úgy, hogy egy drámai darabot választanak, melynek vezető szála egy szívszorító, minden korban aktuális szerelmi történet.

„Amikor kitaláltuk, hogy legyen klip, akkor még nem volt meg a konkrét darab. Összegyűjtöttünk néhány áriát, azok közül válogattunk” – árulta el a mezzoszoprán operaénekesnő. „Eredetileg filmszerű videóklipet szerettünk volna, de mivel ez egy diplomamunka része volt, így nagyon szorított a határidő és ahhoz sem voltak meg a forrásaink, hogy milliós eszközökkel dolgozzunk.” Így alakult ki, hogy a digitális és klasszikus művészet találkozását énekelték meg – szinte szó szerint.

Az operatörténet egyik legmegrázóbb alkotásaként számon tartott áriát egyébként a darab főszereplője, Karthágó királynője, Dido énekli nem sokkal azelőtt, hogy véget vet az életének. „Mi nem akartunk ennyire drasztikusak lenni és az öngyilkosságot kiemelni, helyette szerettük volna feltárni az öngyilkosság szimbolikáját az életünkben. Én inkább úgy képzelem el, hogy nem az életünknek vetünk véget, hanem valamilyen nehézségnek, amelyet követően reményeink szerint valami újba csöppenhetünk. Itt nem a gyilkosság maga és a halál a lényeg, hanem az, hogy az életünkben néha komoly változásra van szükség és a kezünkben van a választás lehetősége. Véget vethetünk azoknak a dolgoknak, amelyek nem vezetnek sehová. Csak így tudunk aztán irányt változtatni. Végső soron ezzel a kiteljesedésünket keressük.” A videóban egy lázálom jelenik meg, amelyben egy szoborcsarnokot járunk körbe. A mozdulatlan alakok szoborparafrázisok, egyedül az őket körülölelő érzelmek vannak mozgásban.

De mégis, hogy került a klip a Magyar Klipszemle shortlist-jére? „Dezső egyszerűen benevezte. Én már csak azt láttam, hogy bekerültünk. Ez pedig nagyszerű, hiszen elsődleges célunk volt a fiatalok érdeklődését megragadni, a komolyzenét kortárs közegben tálalni.” Ezzel együtt persze egyikük sem gondolja egy pillanatig sem, hogy az opera műfaja mostantól áttöri a gátakat. „Nem kergetem magamat illúzióba. Egy tök jó dolog az, hogy találtunk egy formát arra, hogyan is szivároghatunk be a popkultúra rétegei közé anélkül, hogy maga a zene és az opera műfaja bármiféle kárt szenvedne. Tervezzük is a folytatást.”

Köszönet a cikkért Hankó Viktornak.

Playliszt