playliszt

Ránki Dezső és a Concerto Budapest április 12-én két hangversenyen hat Mozart-zongoraversenyt szólaltat meg a Zeneakadémián. A különleges vállalkozás apropóján a zongoraművész a versenyművekhez fűződő személyes élményeiről, Keller Andrással való szakmai kapcsolatáról, valamint feleségével, Klukon Edittel és fiukkal, Ránki Fülöppel közös zenei munkájukról is mesélt.

Kitűnő vétel volt, hogy Adès-adás mellett döntött a Concerto Budapest a Concerto Open című sorozatuk legutóbbi hangversenyén. Ritkán hallani ekkora ovációt kortárs zenemű után. Igaz, a taps egy félháznyi közönségtől jött, és az első félidő két orosz darabjának is szólt.

A Concerto Budapest Dvořák- és Csajkovszkij-műsorral lépett a Zeneakadémia pódiumára. A vendégszólista a nagyszerű angol gordonkaművész, Steven Isserlis volt.

A hagyományos koncert-koreográfiát felülírva a hangverseny mindjárt egy versenyművel, Antonin Dvořák h-moll gordonkaversenyével kezdődött, Steven Isserlis éppen most megjelent szórakoztató zenetörténetének címét kiforgatva: belecsaptak a lecsóba.

A Budapesti Fesztiválzenekar kortárs zenei koncertjei a hazai hangversenyélet kötelezően követendő eseményeivé váltak, s ennek az sem mond ellent, hogy a legutóbbi, hol kissé érzelgősre, hol kissé tarkára komponált művekből összeállított német program meglehetősen mattnak mutatkozott.

Nagyszerű koncertet adott a Budapesti Fesztiválzenekar a világhírű hegedűssel és immár karmesterrel, Leonidas Kavakossal.

Először láttam-hallottam Kavakost vezényelni. Nagyon érdekelt, hogy mit művel a pálcával ez a kiváló muzsikus. A december 17-i hangverseny első részében játszott Mozart- és Haydn-darabokban a pálca elő sem került. Kavakos jellegzetesen olyan muzsikus, akinek a zenei működéséről bajos bármi lényegit szavakkal elmondani, kevés a látvány, kevés a manír, kevés a bonyodalmas körülírás nélkül bemutatható esemény. Annál több a tiszta, őszinte, örömet adó zeneiség. (Hát igen, de mi az?)