A zenetörténeti anekdotakincs szerint Beethoven a tizenöt éves Rudolf főhercegnek (1788-1831) komponálta a Hármasverseny billentyűs szólamát. Az ismeretterjesztéssel foglalkozó zeneirodalmárok persze humorosan hozzáfűzik, hogy ezzel magyarázhatjuk: a zongoraszólam nem túl nehéz, de legalább látványos. A pénteki koncerten azonban nemcsak a billentyűk előtt ült zsenge ifjú (Balogh Ádám), de partnerei (Pusker Júlia - hegedű, Devich Gergely - gordonka) sem régen hagyták maguk mögött a kamaszkort. A Beethoven titkára és életrajzírója által ránk hagyományozott keletkezéstörténet azonban nem bizonyult hitelesnek. Anton Schindler (1795-1864) Kovács Sándor zenetörténész szavait idézve ugyanis nagy svindler volt: úgy hazudott mesteréről, mint a vízfolyás. Nem maradt ránk forrás, amely igazolná, hogy a főherceg valaha is eljátszotta a versenyművet, és a koncert ajánlása sem neki, hanem Lobkowitz hercegnek szól.

Concerto Budapest Zeneakadémia Pusker Júlia Balogh Ádám Devich Gergely Keller András Merényi Péter Pusker Júlia
0 Komment

Arnold Schönberg 1947-ben megjelent "Brahms, a haladó" című esszéjében provokatívan szembefordult azokkal, akik a 19. századi szerzőt konzervatívnak tartották. Véleménye szerint Brahms hasonló zenei megoldásokat használt, mint a "modernista" Wagner, sőt sok tekintetben a második bécsi iskolát előlegezte meg. Ez utóbbi állítás persze túlzás, inkább Schönberg önigazolására szolgált: így emelte be magát a zenetörténeti hagyományba. Stephen Rumph Beethoven after Napoleon. Political Romanticism in the Late Works. című könyvében hasonló "kopernikuszi fordulat" tanúi lehetünk: Beethoven nemcsak a kozmopolita felvilágosodás és liberalizmus hirdetője volt, hanem 1809 után a német politikai romantika konzervatív, keresztény, nacionalista ideológiája is hatott művészetére. Ahogy a 20. századi modernitás felfedezte a "progresszív" vonásokat a "konzervatívban", a posztmodernitás hasonlóképpen látja meg a "retrográd" tendenciákat a "forradalmárban". (Recenzió)

Stephen Rumph Beethoven Merényi Péter

0 Komment

A nemrég Bartók-Pásztory-díjjal kitüntetett Tallér Zsófia zeneszerzővel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatási rektorhelyettesével beszélgettünk a zeneszerzők megváltozott társadalmi szerepéről, színházi- és filmzenéről, kortárs zenekritikáról, gender-orientált kérdésekről és az alapfokú zeneoktatásról. Második rész.

Tallér Zsófia Bartók-Pásztory-díj Merényi Péter Várjon Dénes és Tallér Zsófia a Bartók-Pásztory-díj átadóján
(fotó: Zeneakadémia / Bielik István)
0 Komment

A nemrég Bartók-Pásztory-díjjal kitüntetett Tallér Zsófia zeneszerzővel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatási rektorhelyettesével beszélgettünk a zeneszerzők megváltozott társadalmi szerepéről, színházi- és filmzenéről, kortárs zenekritikáról, gender-orientált kérdésekről és az alapfokú zeneoktatásról. Első rész.

Tallér Zsófia Bartók-Pásztory-díj Merényi Péter Tallér Zsófia
0 Komment

Még nem jártam olyan múzeumi tárlaton, ahol Szinyei Merse Pál összes portréja vagy Rembrandt tájképei címen minden festményt kifüggesztettek volna. Az életművek köré rendeződő kiállításokon más kortárs festők képeit is láthatjuk, a tematikus tárlatok pedig több iskolát, korszakot is felölelhetnek. A klasszikus zenei életben viszont egyre több összkiadás-jellegű koncertet szerveznek: egy szerző adott műfajú vagy meghatározott előadói apparátusra írt valamennyi kompozícióját előadják egy este. A Zeneakadémia is meghirdetett egy hangversenysorozatot Összkiadás élőben címen.

Lajkó István Andrej Baranov Zeneakadémia Prokofjev Merényi Péter Lajkó István és Andrej Baranov (fotó: Zeneakadémia)
0 Komment

HTML