playliszt

Büszke lehet Magyarország Komlósi Ildikóra, aki drámai hangjával és emlékezetes szerepformálásával meghatározó képviselőjévé vált A kékszakállú herceg vára külföldi sikerének. A mezzoszoprán énekesnőt a Kékszakállú Juditjának legavatottabb megtestesítőjeként tartják számon a világban, eddig 161 előadáson énekelte el a szerepet, többek között egymás után három estén a milánói Scala évadnyitó hangversenyén. Csak a Veronai Aréna színpadán több mint 40 előadás alkalmával bújt Carmen, Amneris és Azucena szerepébe Franco Zeffirelli rendezésében. Sokak örömére Komlósi Ildikó a magyar közönségnek is sok időt szentel, és hazahozza azt a kimagasló színvonalat, amelyet egyébként a Metropolitan Operában hallani. Miután a világban számos szakmai elismeréssel díjazták már, munkáját itthon a legmagasabb állami kitüntetéssel ismerték el.

Először énekli Judit szerepét, nemsokára egy rendhagyó, hangot és mozdulatművészetet egyesítő előadással debütál, Bécsben pedig a Csárdáskirálynőben is színpadra lép. Rost Andrea tele van életerővel, kifogyhatatlan energiával és kíváncsisággal tart az újabb és újabb szerepek, álmok felé. A Kékszakállú első próbáját követően Juditról, Toscáról, a titkokat rejtő és az új kihívásokra nyíló ajtókról is beszélgettünk.

A nyári uborkaszezonban is érdemes emlékeznünk Európa legnagyobb fesztiválja, a Bécsi Ünnepi Hetek múlt havi, kiemelkedő eseményére: a német színház "rettenetes asszonya", Andrea Breth Bartók Béla operáját, A kékszakállú herceg várát (1911) rendezte meg a Theater an der Wien-ben azzal a színházi kifejezőerővel, amelyben e remekműnek csak ritkán van része. Juditot a kiváló francia mezzoszoprán, Nora Gubisch alakította, aki Breth máig emlékezetes - Nikolaus Harnoncourt vezényelte -, grazi Carmen-rendezésének (2005) címszereplője is volt. A Kékszakállút Bretz Gábor énekelte olyan szép hanggal és attraktív színpadi jelenléttel, hogy hajlamosak vagyunk kijelenteni: ő nemcsak hogy ma talán világviszonylatban is e szerep leghitelesebb alakítója, hanem a mű százéves hazai történetében is az egyik legkiemelkedőbb Kékszakállú. A posztimpresszionista Bartók-partitúrát a Gustav Mahler Jugendorchester remek fiatal muzsikusai izzították fel mesterük, Kent Nagano lenyűgözően intenzív vezénylete alatt.

Az igazsághoz tartozik, hogy a Bartók-egyfelvonásos után, az est második felében Andrea Breth jócskán próbára tette a közönség türelmét. Akik azonban nem restelltek a félelmetesen okos rendezőnővel tartani erre a lelki kalandra, azok nem mindennapi katarzist élhettek át a Theater an der Wien több mint kétszáz éves (Beethovent is látott!) nézőterén. Ám erről majd később. Merthogy türelmünk próbatétele már A kékszakállú herceg vára elején elkezdődött…

Melyik az első, háború előtti teljes magyar operafelvétel? A kérdés még gyakorlott operarajongók körében is fogasnak bizonyulhat. A védelmükben persze el kell mondani, hogy ez a felvétel Magyarországon nem került forgalomba. Készülésekor 1936-ot írtak…

Bartók Béla egyetlen operáját 1918. május 24-én mutatták be a Magyar Királyi Operaházban.