playliszt

Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából Bartók és kortársai címmel nyílt ma kiállítás az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívuma és Kutatócsoportja és Zenetörténeti Múzeuma rendezésében.

Amikor megtudtam, hogy 2016-ban Tallér Zsófia zeneszerzőnek és Várjon Dénes zongoraművésznek ítélték oda a Bartók Béla-Pásztory Ditta díjat, tudtam, hogy képtelen leszek személyes hangvétel és elfogultság nélkül megírni ezt a beszámolót…

Sokan várták már a hírt: 2016 januárjától szabadon felhasználhatóvá váltak Bartók művei. De mielőtt elhinnénk, hogy most már mindent szabad, lássuk, mit is jelent pontosan ez a szabadság.

Mit tehet a koncertszervező annak érdekében, hogy megteljen a hangversenyterem? Nos, elővehet unalomig játszott slágerműveket, meghívhat méregdrága sztárelőadókat vagy folyamodhat valami más, kreatív módszerhez. A Zeneakadémia egyik idei ötlete a "legendás koncertek" sorozat, melynek keretében olyan nevezetessé vált nagytermi hangversenyeket elevenítenek fel, mint Bartók és Pásztory Ditta búcsúkoncertje, a II. világháborút követő első zeneakadémiai hangverseny vagy Kodály 1918. május 7-i szerzői estje. Az utóbbi koncert "újrajátszására" december 16-án, Kodály születésnapján került sor.

Bartók Béla szeptember 26-án, hetven éve hunyt el New Yorkban. Az évforduló alkalmából számos koncert mellett a Bartók-összkiadás megindításának ünnepélyes bejelentésével is tisztelegtek a zeneszerző előtt. Az emlékezésre való felhívás mellett a hetvenedik évfordulónak komoly gyakorlati jelentősége is van: a vonatkozó törvények alapján ugyanis ez év végén járnak le Bartók Béla szerzői jogai. De miért is lehet "nemzetstratégiai jelentőségű" kérdés egy összkiadás, és milyen koncertekkel teremtettek idén méltó alkalmat a Bartókra való emlékezésre? Válogatott összefoglalónk következik a 2015. évi Bartók-nap rendezvényeiről.