AJÁNLÓ
 
07:00
2015. 09. 28.
Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából Bartók és kortársai címmel nyílt...
A bejegyzés folyatódik
 
07:00
2015. 09. 28.
Amikor megtudtam, hogy 2016-ban Tallér Zsófia zeneszerzőnek és Várjon Dénes zongoraművésznek...
A bejegyzés folyatódik
 
07:00
2015. 09. 28.
Sokan várták már a hírt: 2016 januárjától szabadon felhasználhatóvá váltak Bartók művei....
A bejegyzés folyatódik
 
07:00
2015. 09. 28.
Mit tehet a koncertszervező annak érdekében, hogy megteljen a hangversenyterem? Nos, elővehet...
A bejegyzés folyatódik
 
07:00
2015. 09. 28.
A nyári uborkaszezonban is érdemes emlékeznünk Európa legnagyobb fesztiválja, a Bécsi Ünnepi...
A bejegyzés folyatódik
Help Sales ÁSZF

Bartók Béla szeptember 26-án, hetven éve hunyt el New Yorkban. Az évforduló alkalmából számos koncert mellett a Bartók-összkiadás megindításának ünnepélyes bejelentésével is tisztelegtek a zeneszerző előtt. Az emlékezésre való felhívás mellett a hetvenedik évfordulónak komoly gyakorlati jelentősége is van: a vonatkozó törvények alapján ugyanis ez év végén járnak le Bartók Béla szerzői jogai. De miért is lehet „nemzetstratégiai jelentőségű” kérdés egy összkiadás, és milyen koncertekkel teremtettek idén méltó alkalmat a Bartókra való emlékezésre? Válogatott összefoglalónk következik a 2015. évi Bartók-nap rendezvényeiről.Bartók Béla

 

10:00

A Bartók-összkiadás megindításának ünnepélyes bejelentése alkalmából egész napos programsorozatot rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében, ahol ünnepi beszédek és tudományos előadások mellett a kritikai összkiadásról szóló sajtótájékoztatóra és egy Bartók műveiből összeállított emlékhangversenyre is sor került. A délelőtti programot Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatójának köszöntője után Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszéde nyitotta, majd őt követte Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának főosztályvezetője, aki Hoppál Péter államtitkár köszöntőjét tolmácsolta.

10:20

Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg a délelőtti tudományos ülésszakot, aki kötelességének nevezte, hogy a jogdíjak lejártával megteremtődjenek a hiteles, kritikai kiadáshoz megfelelő feltételek, és hangsúlyozta, hogy a Bartók-összkiadáshoz hasonló tudományos alapmunkákhoz az intézetek olyan több évtizedes, összehangolt munkájára van szükség, amely csak stabil, hosszú távú, kiszámítható támogatások mellett lehetséges.

10:25

Kecskeméti Gábor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének igazgatója Kritikai összkiadások az irodalomban címmel tartott tudományos előadást, melyben ismertette a kritikai kiadások legfontosabb céljait és funkcióit, és nemzetstratégiai jelentőségű kérdésnek nevezte a Bartók-összkiadással rokon kritikai kiadások létrejöttét. Az irodalmi szövegek kiadásához kapcsolódóan Kecskeméti a digitális technológia nyújtotta lehetőségek fontosságára is felhívta a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy a megbízható, tudományos, kritikai kiadások megteremtése és hozzáférhetővé tétele nemcsak tudományos diszciplináris érdek, de a nemzeti kulturális politika alapvető törekvése is kell, hogy legyen.

10:45

Somfai László, a Bartók-összkiadás előkészületeiben kulcsszerepet játszó akadémikus Kritikai összkiadások a zenében című előadása folytatta a sort, mely átfogó képet adott a zenei összkiadások történetéről, a különböző tudományos megközelítések előnyeiről és hátrányairól, valamint a 20. századi zeneszerzők műveinek kiadásához kapcsolódó legfontosabb módszertani kérdésekről. Somfai a Bartók-összkiadás elveivel kapcsolatban kiemelte, hogy a most készülő kötetekben az autentikusan alternatív formák is részei lesznek a főszövegnek, valamint nagy szerepet kapnak az egyes művekhez kapcsolódóan az előadóknak szóló, Bartók kottázására vonatkozó információk.

Somfai László
Somfai László (forrás: lfze.hu)

11:20

A két tudományos előadást követően került sor a Bartók-művek kritikai összkiadásának megindításáról szóló sajtótájékoztatóra, melynek résztvevői – Boronkay Antal (az Editio Musica Budapest ügyvezető igazgatója), Wolf-Dieter Seiffert (a G. Henle Verlag, München igazgatója), Tallián Tibor és Malcolm Gillies (a kritikai összkiadás nemzetközi tanácsadó testületének tagjai), valamint Vikárius László (a Bartók Archívum vezetője) – Batta András kérdéseire reflektálva foglalták össze az összkiadáshoz kapcsolódó nemzetközi együttműködés történetét és legfontosabb feltételeit. A nemzetközi szakértői bizottság bevonásával készülő, 48 kötetesre tervezett összkiadás az Editio Musica Budapest, illetve a müncheni G. Henle Verlag közreműködésével, előreláthatóan 25 év alatt valósul majd meg. Vikárius László részletesebben is kitért az elsőként, jövő tavasszal megjelenő kötet, a Gyermekeknek című sorozat kiadásának ismertetésére, valamint bejelentette a Conceto-kötet megjelenését is, melyre a jövő év második felében kerül majd sor. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a Bartók-összkiadás előkészítését, valamint az ünnepi bejelentéshez kapcsolódó rendezvények megvalósulását az Országos Tudományos Kutatási Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Classicus Quartet
Classicus Quartet (forrás: classicus.hu)

12:30

Az MR3 Bartók Rádió idén névadójának halálozási évfordulóján, tehát szintén szeptember 26-án tartotta A Bartók Rádió Napja című egész napos programját, amelynek keretében számos élő közvetítéssel, természetesen Bartók- és Bartók ihlette művekkel tisztelgett a szerző előtt. Fél egykor – ahogy szokták – kapcsolták a 6-os stúdiót, ahol a Classicus Quartet (Rácz József, Baksai Réka – hegedű, Tornyai Péter – brácsa, Zétényi Tamás – cselló) Bartók 1. és 3. vonósnégyesét, illetve Dobszay László kvartettjét játszotta. A szó szerinti stúdió körülmények és az élő adás fegyelmezte családias közönség sokat segítettek az említett művek mély átélésében. Intenzív, tartalmas hangzatok váltakoztak feszült és ugyancsak tartalmas szünetekkel. Az 1. vonósnégyes – melyet kimért, feszültséget keltő és fenntartó tempóban kezdtek – főmotívumai világosan kirajzolódtak, a kvartett profi játéka mindvégig nevelően világos maradt.

Bartók Béla sírja a Farkasréti temetőben
Bartók Béla sírja a koszorúzás után (fotó: Mona Dániel)

15:00

A Zenetudományi Intézet délelőtti és délutáni ülésszaka közt került sor a nap talán legbensőségesebb eseményére, Bartók sírjának ünnepélyes megkoszorúzására. A hamvak 1988 nyarán kerültek Farkasrétre, ahol azóta is a temető legszebb emlékhelyeinek egyike őrzi őket. A megemlékezésen Bartók Béla jogutódja, Vásárhelyi Gábor tartott beszédet, amelyben a szerző fiainak apjukról szóló könyveiből válogatott idézeteken keresztül mutatta be Bartók hazafiasságát és példaértékű magatartását. Az ezt követő rövid műsor a forrástól a műalkotásig vezető utat hivatott bemutatni, hiszen előbb népdalok csendültek fel, majd a Zeneakadémia hallgatóiból alakult lánykar két művet énekelt Bartók nőikarra írt kompozíciói közül. A koszorúzás során a Zeneakadémia és a Zenetudományi Intézet vezetősége, a család, tanárok, kutatók és művészek is lerótták tiszteletüket Bartók előtt.

Rost Andrea
Rost Andrea (fotó: Dobos Tamás)

19:30

Nem maradt ki a Bartók-koncertek sorából a Zeneakadémia sem: szombaton és vasárnap a Keller András vezette Concerto Budapest hangversenyén (Beethoven F-dúr románcát és Alban Berg Baráti Kristóf szólójával felhangzó Hegedűversenyét követően) A kékszakállú herceg várában a Judit szerepében most debütáló Rost Andreát és az orosz Mikhail Petrenkót hallhatta a közönség. Lebilincselő Bartók-előadásnak lehettünk tanúi, melyet - mind az énekesek, mind pedig a zenekar részéről - hihetetlen drámai erő és katartikus pillanatok jellemeztek. Petrenko határozott megszólalásai és hangjának statikus, szinte soha meg nem ingó karaktere hitelesen igazodott a megformált Kékszakállú-szerephez. Keller András érzékenyen kidolgozott koncepciót követve, rendkívül szuggesztíven irányította a zenekart, amely a megszólaló történet legalapvetőbb alkotóelemeként, a birtokában lévő drámai lehetőségeket maximálisan kihasználva töltötte be (és késztette némaságra vagy feszítette robbanásig) a teret. Rost Andrea az érzelmek és hangszínek elképesztően széles spektrumát állította a szerep szolgálatába: élővé varázsolta a színpadot, és mély érzelmi erővel telített megszólalásaival folytonos befelé figyelésre és a zene legmélyebb befogadására ösztönzött. Rost Andrea rendkívül érett és érzékeny éneklésének, valamint a zenekar értő és érző játékának köszönhetően különleges Kékszakállú-interpretáció született a Zeneakadémia Nagytermében. Az első félidő ráadásaként Baráti Kristóf elképesztő technikai igényű tolmácsolásában még egy Bartók-mű(részlet), a Szólószonáta 4. tétele is részévé vált a hangverseny műsorának. 

19:35

Szintén élőben közvetítette a Rádió a Müpa esti hangversenyét, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának emlékkoncertjét. A műsor első felében Bartók emlékének komponált kortárs műveket hallhattunk. Elsőként Tornyai Péter Sospiro congelato – Passacaglia senza passi című alkotása hangzott el. Illetve nem is mindig hangzott… A megfagyott sóhaj – talán így fordíthatnánk a címet. A szerzőt a Kékszakállú herceg várának meg nem zenésített sóhaja ihlette meg. A szinte semmiből építkezni kezdő, eleinte csak ütőhangszereket alkalmazó darab sok szünettel dolgozott, mígnem elérkezett a zenei sóhaj, vagyis a lefelé hajló kisszekund-motívum fejlesztett változatához, a folyamatosan lefelé csúszó glissandóhoz, hiszen a mű senza passi, vagyis lépések nélküli.

Dubrovay László
Dubrovay László (forrás: mma.hu)
 

A folytatásban Fekete Gyula Az én szerelmem, Hommage á Bartók Béla című, romantikus hangvételű, Tornyai művével kontrasztálló, azt kiegészítő műve következett. A vonósokban gazdag tuttik és a harmonizálás valóban a 19. századot idézték, nem úgy, mint Dubrovay László műve, az erre az alkalomra komponált kettősversenye hegedűre és zongorára. A háromtételes klasszikus formát követő concerto izgalmasan ötvözte az előző két darab hangzásvilágát, vagyis az effektek és a tonalitás vezérelte zenét. A két szólista (Jávorkai Sándor – hegedű, Jávorkai Ádám – cselló) kiválóan teljesítette a technikai elvárásokat. Ráadás darabjuk cigánymuzsikusi attitűdje alapján azonban nem vagyok benne biztos, hogy szellemileg azt kaptuk, amire Dubrovay pontosan gondolt. A három igen jól sikerült alkotás után a koncert második felében megszólalt Bartók zenéje is, a Concerto. Kovács János mindvégig uralta a tempóbeli kérdéseket, hangzásban pedig egészen ritka dolgokat mutatott meg. A Concerto fináléjában – a felvételekről megszokott vonósdominancia helyett – a rezeskar vette át a vezető szerepet. A fanfár-feeling, a pregnáns ritmusok és karakterek méltó pontot tettek e mozgalmas Bartók-nap végére.

Belinszky Anna és Mona Dániel

0 Komment