playliszt

Sokan várták már a hírt: 2016 januárjától szabadon felhasználhatóvá váltak Bartók művei. De mielőtt elhinnénk, hogy most már mindent szabad, lássuk, mit is jelent pontosan ez a szabadság.

A jelenlegi szabályozásoknak megfelelően két jelentős megkötés továbbra is maradt. Az első Bartók színpadi műveire vonatkozik, ugyanis az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani. A másik fontos szempont pedig Bartók kései, Amerikában komponált műveivel van összefüggésben, melyek az európaitól eltérő amerikai jogi szabályozás érvényében továbbra is védettek maradnak. A védelmi idő lejártának sajátos, kettős hatásáról az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója, Tóth Péter Benjamin a következőket mondta el:

„Egyrészt a művek felhasználói könnyebben tudják kiadni, előadni a műveket, ez a pozitív oldal. Ugyanakkor a szerzői jog kizárólagosságának elveszésével a vállalkozók kevésbé ösztönzöttek a kiadásra, hiszen azonos című, olcsóbb, de gyengébb minőségű kiadványokkal kellhet versenyezniük. Bartók egy igazi klasszikus, ezért az ő esetében a jövőre induló, kiemelt minőségű magyar-német kottaösszkiadás-sorozat kivételt jelent. De az olcsóbb, egyszerűbb kivitelű kiadványokkal érdemes lesz vigyázni.”

Bartók különleges életútjának köszönhetően szerzői jogainak kérdése sem volt soha egészen egyszerű. Halálát követően életművét második felesége, Pásztory Ditta és Bartók két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter megosztva kezelték. Mivel ifjabb Bartók Béla Magyarországon maradt, így rá bízta Bartók a közép-európai régió jogait, míg Amerikában maradva Bartók Péter és Pásztory Ditta a világ többi részére vonatkozó jogokért felelt. Ifjabb Bartók Béla 1994-ben hunyt el, ekkor kerültek az általa gyakorolt jogok és a tulajdonában lévő tárgyi emlékek unokaöccséhez, Vásárhelyi Gáborhoz.

A Bartók-jogok ügye Magyarországon elég erősen össze is forrt a jogutód, Vásárhelyi Gábor személyével, aki a változások kapcsán a felelősség szerepét igyekezett hangsúlyozni:

„Az életmű, és az egyes művek szerzői formában történő megőrzése mindeddig a mi vállunkon nyugvó felelősség volt. E felelősséget a szerzői jogok lejártával a mindenkori felhasználók viselik majd. (…) A Bartóktól oly sokszor hangoztatott idézet Bartók művei használatakor kell, hogy érvényes legyen leginkább: »Csak tiszta forrásból!« Vagyis: csak tiszta, Bartóktól származó, eredeti forrásból!”

Mi változik tehát? Biztosan nem kell már tartanunk attól, ami az elmúlt években többször is bekövetkezett: a jogörökösnek, Vásárhelyi Gábornak nem lesz többé joga beleszólni Bartók műveinek feldolgozásaiba. (A jogutód korábban több esetben is letiltott olyan formabontó feldolgozásokat, mint amilyen Alföldi Róbert 2005-ös Kékszakállú-rendezése, az Operaház 2006-os A csodálatos mandarin-előadása, vagy Bozsik Yvett Zene-értelmezése volt.)

Az azonban, hogy valóban élni tudunk-e a Bartók (és a szabad Bartók-jogok) adta lehetőségekkel, csak rajtunk múlik. 2016 Bartók-év is. Reméljük, hogy (ha a csapból nem is szeretnénk, hogy Bartók folyjon) a koncertrepertoár állandó darabjai mellett ritkábban játszott alkotásokkal és formabontó, tartalmas feldolgozásokkal is fogunk találkozni.

Playliszt