AJÁNLÓ
 
15:45
2016. 03. 31.
Amikor megtudtam, hogy 2016-ban Tallér Zsófia zeneszerzőnek és Várjon Dénes zongoraművésznek...
A bejegyzés folyatódik
 
15:45
2016. 03. 31.
Sokan várták már a hírt: 2016 januárjától szabadon felhasználhatóvá váltak Bartók művei....
A bejegyzés folyatódik
 
15:45
2016. 03. 31.
Mit tehet a koncertszervező annak érdekében, hogy megteljen a hangversenyterem? Nos, elővehet...
A bejegyzés folyatódik
 
15:45
2016. 03. 31.
Bartók Béla szeptember 26-án, hetven éve hunyt el New Yorkban. Az évforduló alkalmából számos...
A bejegyzés folyatódik
 
15:45
2016. 03. 31.
A nyári uborkaszezonban is érdemes emlékeznünk Európa legnagyobb fesztiválja, a Bécsi Ünnepi...
A bejegyzés folyatódik
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából Bartók és kortársai címmel nyílt ma kiállítás az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének „Lendület” 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma és Kutatócsoportja és Zenetörténeti Múzeuma rendezésében.

Bartók Bartók Béla Kodály Zoltán Dohnányi Ernő Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeum Laskai Anna

 

Bartók Béla személyisége és munkássága nem csupán kortársai, de az őt követő nemzedék számára egyaránt meghatározó élményt nyújtott és követendő példaként szolgált. Ezt az intenzív Bartók-hatást járja körül a kiállítás, tárlónként egy-egy tematikát bemutatva. A kiállítás köz-és magángyűjteményekből, illetve művészek és zeneszerzők hagyatékából válogatott dokumentumokat vonultat fel a kezdetektől, 1910-től egészen napjainkig.

A tárlat bemutatja az 1910-es években induló zenetudományi recepciót: a legkorábbi Bartók-elemzéseket például Molnár Antal, Szabolcsi Bence és Tóth Aladár tollából. A fiatalabb zeneszerző-nemzedék recepcióját a kompozíciók mellett visszaemlékezések, levelek is dokumentálják. Kiállításra kerültek Bartók 1945-ben bekövetkezett halálhírével kapcsolatos dokumentumok is. Az újságcikkek mellett helyet kap például Veress Sándor Threnos című emlékkompozíciója is. A magyarországi szellemi élet vezető egyéniségeivel – például képzőművészekkel vagy a Nyugat folyóirat íróival – folytatott Bartók-levelezésbe is betekintést nyerhetünk. A Bartók emlékére és tiszteletére írt hommage-ok közül több generáció kompozíciói is helyet kaptak, többek között például Kósa György, Ránki György, Szelényi István, Ligeti György, Bárdos Lajos vagy Sári József egy-egy alkotása. A zeneszerzők mellett a társművészetek képviselői is reflektáltak Bartók művészetére, ezek közül láthatóak a kiállításon Illyés Gyula, Balázs Béla és Radnóti Miklós Bartókról szóló versei, illetve a zeneszerző alakját megörökítő érmek. A Bartók-befogadás egy nagyon fontos témaköre is megjelenik: Bartók előadóművész-kortársainak tevékenysége és hangfelvételei. A kiállítás látogatóinak lehetősége nyílik arra is, hogy az ott elhelyezett számítógépről részleteket hallgassanak meg ezekből a hangfelvételekből. Végül két rendkívül fontos művész-barátság is megvilágításba kerül: Bartók és Kodály, illetve Bartók és Dohnányi kapcsolata.

A Zenetudományi Intézet Múzeumában e mellett A zongorázó Bartók címmel egy másik kiállítás is megnyílt a Bartók Archívum rendezésében.

 

Laskai Anna

0 Komment