playliszt

Bartók Béla szeptember 26-án, hetven éve hunyt el New Yorkban. Az évforduló alkalmából számos koncert mellett a Bartók-összkiadás megindításának ünnepélyes bejelentésével is tisztelegtek a zeneszerző előtt. Az emlékezésre való felhívás mellett a hetvenedik évfordulónak komoly gyakorlati jelentősége is van: a vonatkozó törvények alapján ugyanis ez év végén járnak le Bartók Béla szerzői jogai. De miért is lehet "nemzetstratégiai jelentőségű" kérdés egy összkiadás, és milyen koncertekkel teremtettek idén méltó alkalmat a Bartókra való emlékezésre? Válogatott összefoglalónk következik a 2015. évi Bartók-nap rendezvényeiről.

Maximálisan meg tudom érteni azokat a zenészeket, akik mindennél többre tartják a kamarazenélést. A Kaposfest vasárnap délelőtti koncertjén azt hiszem, ez a nagy igazság mindenki számára világossá vált.

Hát, igen… Így a Kaposfest harmadik napjához érve elkerülhetetlen volt, hogy a szűnni nem akaró tapsot ráadással hálálják meg a művészek. A fellépők mind hatalmas repertoárral készültek a fesztiválra, így nem csoda, hogy nincs még több mű a tarsolyukban, és szombat este "csak" az utolsó darab zárótételének megismétlésére került sor ráadás gyanánt. De ki ne hallgatna meg szívesen egy Bach-concerto tételt újra és újra? Pláne ilyen előadókkal.

Tavasz, tavasz, nyár, nyár, ősz, ősz, tél, tél… "Hát maga megbolondult, hát maga megbolondult, hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?" Nem bolondult meg senki, csak a Kaposfest egyazon koncertjének műsorára tűzték Vivaldi és Piazzolla évszakokról szóló művét.

Pedig hogy kitaláltam, hogy ha rossz lesz a koncert, akkor Laposfestre fogom keresztelni a kritikámat… Most kereshetek új címet - a Kaposfest nyitókoncertje, az új művészeti vezetők bemutatkozása tízből tízes volt.