OLVASTAD MÁR?
 
Bartók és kortársai
Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából Bartók és kortársai címmel nyílt ma kiállítás az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének "Lendület" 20-21. Századi...
 
Idén is méltó helyre kerültek a Bartók–Pásztory díjak
Amikor megtudtam, hogy 2016-ban Tallér Zsófia zeneszerzőnek és Várjon Dénes zongoraművésznek ítélték oda a Bartók Béla-Pásztory Ditta díjat, tudtam, hogy képtelen leszek személyes hangvétel és elfogultság nélkül megírni ezt a beszámolót… Várjon Dénes...
 
Bartók(ot) újra szabad…
Sokan várták már a hírt: 2016 januárjától szabadon felhasználhatóvá váltak Bartók művei. De mielőtt elhinnénk, hogy most már mindent szabad, lássuk, mit is jelent pontosan ez a szabadság.

Bartók Béla szeptember 26-án, hetven éve hunyt el New Yorkban. Az évforduló alkalmából számos koncert mellett a Bartók-összkiadás megindításának ünnepélyes bejelentésével is tisztelegtek a zeneszerző előtt. Az emlékezésre való felhívás mellett a hetvenedik évfordulónak komoly gyakorlati jelentősége is van: a vonatkozó törvények alapján ugyanis ez év végén járnak le Bartók Béla szerzői jogai. De miért is lehet „nemzetstratégiai jelentőségű” kérdés egy összkiadás, és milyen koncertekkel teremtettek idén méltó alkalmat a Bartókra való emlékezésre? Válogatott összefoglalónk következik a 2015. évi Bartók-nap rendezvényeiről.Bartók Béla

 

10:00

A Bartók-összkiadás megindításának ünnepélyes bejelentése alkalmából egész napos programsorozatot rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében, ahol ünnepi beszédek és tudományos előadások mellett a kritikai összkiadásról szóló sajtótájékoztatóra és egy Bartók műveiből összeállított emlékhangversenyre is sor került. A délelőtti programot Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatójának köszöntője után Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszéde nyitotta, majd őt követte Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának főosztályvezetője, aki Hoppál Péter államtitkár köszöntőjét tolmácsolta.

10:20

Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg a délelőtti tudományos ülésszakot, aki kötelességének nevezte, hogy a jogdíjak lejártával megteremtődjenek a hiteles, kritikai kiadáshoz megfelelő feltételek, és hangsúlyozta, hogy a Bartók-összkiadáshoz hasonló tudományos alapmunkákhoz az intézetek olyan több évtizedes, összehangolt munkájára van szükség, amely csak stabil, hosszú távú, kiszámítható támogatások mellett lehetséges.

10:25

Kecskeméti Gábor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének igazgatója Kritikai összkiadások az irodalomban címmel tartott tudományos előadást, melyben ismertette a kritikai kiadások legfontosabb céljait és funkcióit, és nemzetstratégiai jelentőségű kérdésnek nevezte a Bartók-összkiadással rokon kritikai kiadások létrejöttét. Az irodalmi szövegek kiadásához kapcsolódóan Kecskeméti a digitális technológia nyújtotta lehetőségek fontosságára is felhívta a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy a megbízható, tudományos, kritikai kiadások megteremtése és hozzáférhetővé tétele nemcsak tudományos diszciplináris érdek, de a nemzeti kulturális politika alapvető törekvése is kell, hogy legyen.

10:45

Somfai László, a Bartók-összkiadás előkészületeiben kulcsszerepet játszó akadémikus Kritikai összkiadások a zenében című előadása folytatta a sort, mely átfogó képet adott a zenei összkiadások történetéről, a különböző tudományos megközelítések előnyeiről és hátrányairól, valamint a 20. századi zeneszerzők műveinek kiadásához kapcsolódó legfontosabb módszertani kérdésekről. Somfai a Bartók-összkiadás elveivel kapcsolatban kiemelte, hogy a most készülő kötetekben az autentikusan alternatív formák is részei lesznek a főszövegnek, valamint nagy szerepet kapnak az egyes művekhez kapcsolódóan az előadóknak szóló, Bartók kottázására vonatkozó információk.

Somfai László
Somfai László (forrás: lfze.hu)

11:20

A két tudományos előadást követően került sor a Bartók-művek kritikai összkiadásának megindításáról szóló sajtótájékoztatóra, melynek résztvevői – Boronkay Antal (az Editio Musica Budapest ügyvezető igazgatója), Wolf-Dieter Seiffert (a G. Henle Verlag, München igazgatója), Tallián Tibor és Malcolm Gillies (a kritikai összkiadás nemzetközi tanácsadó testületének tagjai), valamint Vikárius László (a Bartók Archívum vezetője) – Batta András kérdéseire reflektálva foglalták össze az összkiadáshoz kapcsolódó nemzetközi együttműködés történetét és legfontosabb feltételeit. A nemzetközi szakértői bizottság bevonásával készülő, 48 kötetesre tervezett összkiadás az Editio Musica Budapest, illetve a müncheni G. Henle Verlag közreműködésével, előreláthatóan 25 év alatt valósul majd meg. Vikárius László részletesebben is kitért az elsőként, jövő tavasszal megjelenő kötet, a Gyermekeknek című sorozat kiadásának ismertetésére, valamint bejelentette a Conceto-kötet megjelenését is, melyre a jövő év második felében kerül majd sor. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a Bartók-összkiadás előkészítését, valamint az ünnepi bejelentéshez kapcsolódó rendezvények megvalósulását az Országos Tudományos Kutatási Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Classicus Quartet
Classicus Quartet (forrás: classicus.hu)

12:30

Az MR3 Bartók Rádió idén névadójának halálozási évfordulóján, tehát szintén szeptember 26-án tartotta A Bartók Rádió Napja című egész napos programját, amelynek keretében számos élő közvetítéssel, természetesen Bartók- és Bartók ihlette művekkel tisztelgett a szerző előtt. Fél egykor – ahogy szokták – kapcsolták a 6-os stúdiót, ahol a Classicus Quartet (Rácz József, Baksai Réka – hegedű, Tornyai Péter – brácsa, Zétényi Tamás – cselló) Bartók 1. és 3. vonósnégyesét, illetve Dobszay László kvartettjét játszotta. A szó szerinti stúdió körülmények és az élő adás fegyelmezte családias közönség sokat segítettek az említett művek mély átélésében. Intenzív, tartalmas hangzatok váltakoztak feszült és ugyancsak tartalmas szünetekkel. Az 1. vonósnégyes – melyet kimért, feszültséget keltő és fenntartó tempóban kezdtek – főmotívumai világosan kirajzolódtak, a kvartett profi játéka mindvégig nevelően világos maradt.

Bartók Béla sírja a Farkasréti temetőben
Bartók Béla sírja a koszorúzás után (fotó: Mona Dániel)

15:00

A Zenetudományi Intézet délelőtti és délutáni ülésszaka közt került sor a nap talán legbensőségesebb eseményére, Bartók sírjának ünnepélyes megkoszorúzására. A hamvak 1988 nyarán kerültek Farkasrétre, ahol azóta is a temető legszebb emlékhelyeinek egyike őrzi őket. A megemlékezésen Bartók Béla jogutódja, Vásárhelyi Gábor tartott beszédet, amelyben a szerző fiainak apjukról szóló könyveiből válogatott idézeteken keresztül mutatta be Bartók hazafiasságát és példaértékű magatartását. Az ezt követő rövid műsor a forrástól a műalkotásig vezető utat hivatott bemutatni, hiszen előbb népdalok csendültek fel, majd a Zeneakadémia hallgatóiból alakult lánykar két művet énekelt Bartók nőikarra írt kompozíciói közül. A koszorúzás során a Zeneakadémia és a Zenetudományi Intézet vezetősége, a család, tanárok, kutatók és művészek is lerótták tiszteletüket Bartók előtt.

Rost Andrea
Rost Andrea (fotó: Dobos Tamás)

19:30

Nem maradt ki a Bartók-koncertek sorából a Zeneakadémia sem: szombaton és vasárnap a Keller András vezette Concerto Budapest hangversenyén (Beethoven F-dúr románcát és Alban Berg Baráti Kristóf szólójával felhangzó Hegedűversenyét követően) A kékszakállú herceg várában a Judit szerepében most debütáló Rost Andreát és az orosz Mikhail Petrenkót hallhatta a közönség. Lebilincselő Bartók-előadásnak lehettünk tanúi, melyet - mind az énekesek, mind pedig a zenekar részéről - hihetetlen drámai erő és katartikus pillanatok jellemeztek. Petrenko határozott megszólalásai és hangjának statikus, szinte soha meg nem ingó karaktere hitelesen igazodott a megformált Kékszakállú-szerephez. Keller András érzékenyen kidolgozott koncepciót követve, rendkívül szuggesztíven irányította a zenekart, amely a megszólaló történet legalapvetőbb alkotóelemeként, a birtokában lévő drámai lehetőségeket maximálisan kihasználva töltötte be (és késztette némaságra vagy feszítette robbanásig) a teret. Rost Andrea az érzelmek és hangszínek elképesztően széles spektrumát állította a szerep szolgálatába: élővé varázsolta a színpadot, és mély érzelmi erővel telített megszólalásaival folytonos befelé figyelésre és a zene legmélyebb befogadására ösztönzött. Rost Andrea rendkívül érett és érzékeny éneklésének, valamint a zenekar értő és érző játékának köszönhetően különleges Kékszakállú-interpretáció született a Zeneakadémia Nagytermében. Az első félidő ráadásaként Baráti Kristóf elképesztő technikai igényű tolmácsolásában még egy Bartók-mű(részlet), a Szólószonáta 4. tétele is részévé vált a hangverseny műsorának. 

19:35

Szintén élőben közvetítette a Rádió a Müpa esti hangversenyét, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának emlékkoncertjét. A műsor első felében Bartók emlékének komponált kortárs műveket hallhattunk. Elsőként Tornyai Péter Sospiro congelato – Passacaglia senza passi című alkotása hangzott el. Illetve nem is mindig hangzott… A megfagyott sóhaj – talán így fordíthatnánk a címet. A szerzőt a Kékszakállú herceg várának meg nem zenésített sóhaja ihlette meg. A szinte semmiből építkezni kezdő, eleinte csak ütőhangszereket alkalmazó darab sok szünettel dolgozott, mígnem elérkezett a zenei sóhaj, vagyis a lefelé hajló kisszekund-motívum fejlesztett változatához, a folyamatosan lefelé csúszó glissandóhoz, hiszen a mű senza passi, vagyis lépések nélküli.

Dubrovay László
Dubrovay László (forrás: mma.hu)
 

A folytatásban Fekete Gyula Az én szerelmem, Hommage á Bartók Béla című, romantikus hangvételű, Tornyai művével kontrasztálló, azt kiegészítő műve következett. A vonósokban gazdag tuttik és a harmonizálás valóban a 19. századot idézték, nem úgy, mint Dubrovay László műve, az erre az alkalomra komponált kettősversenye hegedűre és zongorára. A háromtételes klasszikus formát követő concerto izgalmasan ötvözte az előző két darab hangzásvilágát, vagyis az effektek és a tonalitás vezérelte zenét. A két szólista (Jávorkai Sándor – hegedű, Jávorkai Ádám – cselló) kiválóan teljesítette a technikai elvárásokat. Ráadás darabjuk cigánymuzsikusi attitűdje alapján azonban nem vagyok benne biztos, hogy szellemileg azt kaptuk, amire Dubrovay pontosan gondolt. A három igen jól sikerült alkotás után a koncert második felében megszólalt Bartók zenéje is, a Concerto. Kovács János mindvégig uralta a tempóbeli kérdéseket, hangzásban pedig egészen ritka dolgokat mutatott meg. A Concerto fináléjában – a felvételekről megszokott vonósdominancia helyett – a rezeskar vette át a vezető szerepet. A fanfár-feeling, a pregnáns ritmusok és karakterek méltó pontot tettek e mozgalmas Bartók-nap végére.

Belinszky Anna és Mona Dániel

0 Komment