playliszt

Október 31-én a hazánk egyik legizgalmasabb kamarazenei formációjaként működő Budapest Saxophone Quartet a fiatal énekes generáció egy rendkívüli szopránjával, Szemere Zitával ad közös koncertet a Zeneakadémián. Alig egy éve ismerik egymást, mégis különleges összhangban működnek együtt. Szemere Zitával és Szepesi Bencével művészi kapcsolatukról és a közelgő koncert kulisszatitkairól beszélgettünk. Időközben a hangverseny másik szólistája, Kanyó Dávid fuvolaművész is csatlakozott a beszélgetéshez, aki a Zeneakadémián elhangzó fuvolaművekről árult el részleteket.

A Concerto Budapest, az UMZE és a BMC együttműködésével megvalósuló A Hallgatás Napja fesztiválon idén több olyan kortárs magyar mű bemutatója is szerepel, mely Esterházy Péternek állít emléket. Köztük van Jeney Zoltán Tandori Dezső versére írt dala is, melyet 2016. július 14-én, Esterházy Péter halálakor komponált. A zeneszerzővel a darab születéséről, Esterházyról szóló emlékeiről és kettejük személyes kapcsolatáról is beszélgettünk.

A zenetörténeti anekdotakincs szerint Beethoven a tizenöt éves Rudolf főhercegnek (1788-1831) komponálta a Hármasverseny billentyűs szólamát. Az ismeretterjesztéssel foglalkozó zeneirodalmárok persze humorosan hozzáfűzik, hogy ezzel magyarázhatjuk: a zongoraszólam nem túl nehéz, de legalább látványos. A pénteki koncerten azonban nemcsak a billentyűk előtt ült zsenge ifjú (Balogh Ádám), de partnerei (Pusker Júlia - hegedű, Devich Gergely - gordonka) sem régen hagyták maguk mögött a kamaszkort. A Beethoven titkára és életrajzírója által ránk hagyományozott keletkezéstörténet azonban nem bizonyult hitelesnek. Anton Schindler (1795-1864) Kovács Sándor zenetörténész szavait idézve ugyanis nagy svindler volt: úgy hazudott mesteréről, mint a vízfolyás. Nem maradt ránk forrás, amely igazolná, hogy a főherceg valaha is eljátszotta a versenyművet, és a koncert ajánlása sem neki, hanem Lobkowitz hercegnek szól.

Még nincs húszéves, és máris az ország egyik legkiválóbb zenekarának koncertmestere. Miranda Liu nemrég nyerte meg a Concerto Budapest próbajátékát, akikkel máris több nagy koncertanyagon dolgozik együtt. A hegedűművésznővel koncertmesteri tapasztalatairól és elvárásairól, Bartók zenéjéről és Magyarországhoz fűződő kapcsolatáról is beszélgettünk.

A Liszt Ferenc téri főépület újranyitása óta gyakran hallhatunk művészeket, tanárokat, diákokat beszélni arról, mennyire megváltozott a Zeneakadémia atmoszférája. Legtöbben a pezsgő életet, a termekből kiszűrődő zenét, a mindenki számára nyitott órákat, a szabadon látogatható próbákat, vagy a társasági élet valaha egyik legfontosabb színterének számító márványpultok szabadságát hiányolják. "Kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi." - gondolhatnánk. A Fesztiválakadémia azonban bebizonyította, hogy igenis, van élet a Liszt Ferenc téri zenepalota falai között.