playliszt

A bank olyan hely, ahol valami történik a pénzzel… Átalakul, több lesz, megőrződik. Felvehetek előre hitelt, de be is tehetem a saját pénzemet, hogy kamatozzon. A Bank of China ezt tette: betette a pénzét a Zeneakadémia tehetségbankjába, hogy az a pénz kamatozva és művészi tevékenységgé alakulva később gazdagítsa a világot.

2016. február 14-én tíz szerencsés és tehetséges zeneakadémista hallgató meglehetősen emlékezetes Valentin napi ajándékot kapott. Másodszor adták át ugyanis a Bank of China, a Zeneakadémia Baráti Köre Egyesület és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös ösztöndíját. A kínai újévhez (vagyis a holdújévhez) igazított ünnepi esemény mi lehetett volna más, mint egy hangverseny, a támogatott hallgatók koncertje?! A Freytag Orsolya vezette program a Zeneakadémia rektora, Vigh Andrea beszédével indult. Rektorasszony hangsúlyozta, mennyire örülhet az egyetem a kínai bankkal való együttműködésnek, milyen nagy szerencse a hallgatóknak, hogy a Bank of China épp a Zeneakadémiát választotta ki támogatottjául. „Ez a támogatás óriási lehetőség diákjaink számára, akik ennek segítségével tehetik meg első nemzetközi szárnypróbálgatásaikat: az ösztöndíj fontos alap lehet versenyekhez, kurzusokhoz, utazásokhoz, koncertekhez, hangszereik karbantartásához, adott esetben hangszervásárláshoz.” - nyilatkozta a Playlisztnek a rektorasszony. Külön köszönetet mondott a bank vezérigazgatójának Chen Huaiyunak, aki személyes jelenlétével megtisztelte az eseményt, valamint az oklevelek kiosztásában is részt vett Vigh Andrea oldalán. Az ösztöndíj tíz zeneakadémista hallgatóra terjed ki, és hallgatónként 500-500 ezer forintos támogatást jelent. „Köszönet az ösztöndíjért! Ez az egyik legnagyobb ilyen jellegű támogatás, amit sikerült realizálni a Zeneakadémián.” – mondta Vigh Andrea. A pályázati leírásban az is olvasható, hogy a tíz támogatott között három külföldi hallgatónak is szerepelnie kell. Egy hazai és külföldi pályázókra egyaránt ügyelő kezdeményezés különösképp fontos a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem számára, hiszen ebben intézményben a legmagasabb országosan a külföldi hallgatók aránya.

A 89 beérkezett pályázatból a pályázat szakmai képviselői, vagyis a Zeneakadémia Baráti Köre és a Zeneművészeti Egyetem első körben kiválasztott 20 lehetséges ösztöndíjnyertest. Egy, már a Bank of China képviselőivel közös megbeszélésen pedig megszületett a végleges tizes lista. A vasárnapi gálahangverseny műsorából azonnal kitűnt az ösztöndíj egyik legfőbb szempontja: a lehető legkülönbözőbb hangszerek egyenlő támogatása. Ahogy beszédében Vigh Andrea is kiemelte, ez az ösztöndíj végre nemcsak a legelterjedtebb hangszerek (zongora, hegedű, cselló) képviselőit támogatja. Így kerülhetett az ösztöndíjasok hangszer-névsorába a fagott, a cimbalom, a tuba vagy a hárfa. Természetesen a bizottság figyelembe vette a jelentkezők szakmai színvonalát és szociális hátterét is, így alakítva ki a végeredményt. Következzék hát, a gálahangverseny beszámolója, vagyis a Bank of China ösztöndíj 2016-os nyerteseinek mini-koncertkritikába ágyazott névsora…

Betterman Jákob:

A BA tanulmányait folytató fagottművész, Lakatos György és Keszler György tanítványa, Mozart B-dúr fagottversenyének 1. tételével nyitotta meg az ünnepi beszédek utáni koncertet. Zongorán Kerek Erzsébet működött közre, aki visszafogott dinamikával, de határozottan követte a szólistát. Betterman eredményesen mutatta be, hogy a fagott sokkal többre képes, mint a zenekar alsó regiszterében való pampogás.

Wan-Chun Tsou:

Virtuóz darab következett, az argentin Alberto Ginastera 1. zongoraszonátájának zárótétele. Ugyan lírai érzékenységéről Tsou ilyen rövid idő alatt nem tudott tanúbizonyságot tenni, technikai kifogástalansága az első néhány másodpercben egyértelművé vált. A zongorista Farkas Gábor és Gulyás István tanítványaként idén fejezi be Master-tanulmányait.

Scheuring Kata:

A fuvolaművésznő szintén idén végez a Zeneakadémián. Tanulmányait a 2011-ben elhunyt Gyöngyössy Zoltánnál kezdte, jelenleg Oross Veronika növendéke. A kivételes érzékenységgel és dús hangképzéssel megáldott Scheuring a fuvolisták egyik favoritja, Carl Reinecke Sonata Undine című darabjának nyitótételét adta elő Termes Rita (zongora) közreműködésével. Leheletfinom hangjai a hangverseny első igazán szép pillanatai voltak.

Ivan Curtean:

A Szeverényi Ilonánál tanuló cimbalmos szintén megmutatta hangszerének virtuóz és mélyebb oldalát egyaránt. A hangszer és a talán csak cimbalmosok körében ismert kortárs szerző, Igor Iachimciuc Suita Concertanta című, pengetéseket is tartalmazó darabja a koncert egyik legérdekesebb színvoltja volt.

Lukács Gergely:

Szintén érdekes hangszer és érdekes mű volt a tubán megszólaló Ralph Vaughan Williams: Romanza. Szerenádot adni akkora hangszerrel? Szinte lehetetlen – gondoltam én. De Szabó László elsőéves(!) növendéke és a zongorista Szelcsányi Ágnes bebizonyították, hogy egy ekkora rézdarabnak is van lelke. Lukács lírát és puhaságot varázsolt elő a tubából.

Hotzi Mátyás:

A Hotzi-családban olyannyira túlteng a tehetség, hogy rögtön ketten is részesültek az idei ösztöndíjból. Elsőként a csellista Mátyás lépett színpadra (tanára: Onczay Csaba, zongorán közreműködött: Homor Zsuzsanna), hogy David Popper Magyar rapszódiájával kiprovokálja az est első visszatapsolását. A magyarosság, a virtuozitás, Hotzi Mátyás hangtónusa és érzelemgazdag játéka levette a lábáról a nemzetközi összetételű közönséget.

Hotzi Panni:

A zongorista nővér is több zenei karaktert mutatott be, Schumann g-moll zongoraszonátájának két rövid tételével, a másodikkal és a harmadikkal bizonyította az ösztöndíjra való jogosultságát. „Milyen pici ez a lány!” – mondta egy, a közönségben helyet foglaló hölgy Kemenes András MA másodéves növendékére. Igen, pici. De ismerjük a közmondást…

Vicze Alexandra:

Varga István végzős növendéke a világhírű klarinétművész, Kovács Béla Salute, Signore Rossini! című darabját adta elő Hernádi Hilda (zongora) közreműködésével. Vicze játéka érzékletesen mutatta be, sőt karikírozta ki a Rossinis fordulatokat, ugyanakkor megmaradt szuverén zenének.

Jenei Erzsébet:

A koncert vége felé megszólalt a hangszerek királynője, a hárfa is. Vigh Andrea tanítványa Ekaterina Walter-Küne az Anyegin témáira írt Fantáziáját játszotta. Erre mondják, hogy jó mű, jó előadó – a hangszer valamennyi gyönyörűsége (hatalmas glissandók, lantszerű szakaszok, mély húrok karakteres pengetése) megjelent az előadás során. A mindössze két éve zeneakadémista Jenei az est legnagyobb tapsát váltotta ki játékával.

Miranda Liu:

A hangverseny zárószáma Hubay Jenő Carmen-fantáziája volt. A szólóhegedűre és zongorára írt kompozíció komoly technikai nehézségek elé állítja a hegedűst. Perényi Eszter növendéke kitűnően vette ezeket az akadályokat. A zongorista Harsányi Saroltával komoly összhangban játszott, ritmusai pregnánsak, dinamikája szélsőséges volt. Az efféle sikerdarabok hátránya persze, hogy háttérbe szorítják az érzékenységet / érzékiséget, de azt hiszem, nem kívánhatunk hatásosabb záróprodukciót egy ünnepi gálára.

Mona Dániel

fotók: Zeneakadémia / Valuska Gábor