A bürokrácia legromantikusabb része
2014 12 03. 09:30 - playliszt
Egyszer volt, hol nem volt, egy angol postamester fiaként 1795. december 3-án, 219 éve Kidderminsterben megszületett Rowland Hill. Lelkes pedagógus és hivatalnok volt, szívesen törte a fejét, hogy hogyan s tehetné gördülékenyebbé a bürokrácia már akkor is nehézkes útjait.
Hogy ez minket miért érdekel? Mert hosszú, fáradtságos munka után 1840-ben szabadalmaztatta a postabélyeget, amely ma már a világ minden táján feltétele annak, hogy egy levél A-ból B-be eljusson.
Azt mondtam, ma már? Pedig lassan már túl is haladtuk, hiszen az sms, a Facebook és a Twitter korát éljük, a kézzel írott, futár által lóhalálában kézbesített levél egy letűnt kor emléke csupán. Nem így az operaszínpadon! Ott még mindig izgatottan halásszák elő fűzőjükből a hölgyek lovagjuk papírra vetett szerelmes szavait, hősök őrzik szívük felett az imádott levélkéjét. Különleges érzelmi töltése van annak a papírdarabnak, amelyikről tudjuk, hogy a másik kezében volt még az imént, őrzi keze vonását, illatát, néha a könnyeit is.
Az operairodalomban számos szebbnél szebb levélária, jelenet található, a teljesség igénye nélkül íme néhány, szíves böngészésre:
Mozart: Figaro házassága – Levélkettős a III. felvonásból (Susanna, Grófné)
Offenbach: Périchole – Périchole levele
Puccini: Tosca – Levélária a IV. felvonásból (Cavaradossi)
Massenet: Werther – Levéljelenet a III. felvonásból (Charlotte)
Csajkovszkij: Anyegin – Tatjána levéláriája az I. felvonásból
Playliszt
