playliszt

Heitor Villa-Lobos 128 évvel ezelőtt, 1887. március 5-én született Rio de Janeiroban. Édesapja gazdag volt és művelt. A kis Heitor izgalmas korban született, gyermeksége ideje alatt hazájában eltörölték a rabszolgaságot és Brazília köztársasággá alakult.

Villa-Lobost szülei zenére is taníttatták, de nem ment vele sokra. Inkább az apja által rendezett rendszeres zenei estek zenészeitől leste el titokban a zenei ismereteket. Jól csinálta, megtanult gordonkán, gitáron és klarinéton is játszani. Apja 1899-ben bekövetkezett halála után színházi és mozizenekarokban játszott, hogy eltartsa családját.

A XX. század elején Villa-Lobos nekiállt felfedezni Brazília ismeretlen belsejét – utólag erősen kiszínezve, legendákat mesélt kalandjairól. Megismerte országa kultúráját, a brazil muzsikát, a fekete rabszolgák és az őslakos indiánok zenéjét is.

Utazásait a legjobb indokkal, nősüléssel fejezte be - 1912-ben Villa-Lobos feleségül vette Lucília Guimarães zongoraművészt és komoly zenészként megkezdte pályáját. Eleinte nagyon „brazil” volt, országa folklórja szőtte át minden művét. De emellett izgatta Európa és az európai kultúra is, ez6t az élményt pedig ezerszeresére fokozta Szergej Gyagilev balettjének 1917—es látogatása. Ez az év forradalmi volt számára, ekkor találkozott a francia zeneszerzővel, Darius Milhaud-val, aki megismertett Debussy, Satie és Igor Stravinsky műveivel. Egy évre rá találkozott a híres zongoristával, Arthur Rubinsteinnel, akivel életre szóló barátságot kötött. Ennek mi ma nagyon örülünk, ez vette rá ugyanis Villa-Lobost zongoradarabok írására. Rubinstein mutatta sok művét. Az egyik ilyen esetben (csúfos bukta volt a darab), Villa-Lobos ennyit mondott: „Túl jó vagyok nekik.” Ezt a darabot (Prole do Bebê) később a „modern brazil zene első maradandó művének” nevezték.

Villa-Lobos életútja hosszú, színes és kalandos, kedvcsinálónak legyen elég ennyi. 1959. november 17-én bekövetezett haláláig írt számos zenekari, kamarazenei, hangszeres és vokális művet, operát, összeveszett és kibékült zenésztársaival, és a filmiparban is nyomot hagyott, ő komponált filmzenét Audrey Hepburn és Anthony Perkins nevével fémjelzett Zöld paloták című mozifilmhez.

Igazi filozófus volt, műveinek számozását még pályája elején abbahagyta, mert úgy érezte, hátráltatja a munkában. Így kicsit nehéz megállapítani, hogy hány művet hagyott hátra, de öröksége 800-1000 alkotás lehet. Aki egy kis brazil forróságra vágyik, hallgasson bele valamelyikbe!

Playliszt