AJÁNLÓ
 
09:30
2014. 06. 18.
A világ vezető operaházát, a new york-i Metropolitant először 1883-ban nyitották meg. Akkori...
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2014. 06. 18.
Valaha taxisofőrök, misztikusok vagy ornitológusok voltak. Sőt mi több, egyikőjük még miniszterelnökként...
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2014. 06. 18.
Holnap kezdetét veszi a több mint egy héten át tartó VI. Nemzetközi Nyári Zenei Fesztivál...
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2014. 06. 18.
Régóta tartozom már ezzel a beszámolóval. A świdnicai Bach-fesztivál zászlóshajója, a...
A bejegyzés folyatódik
 
09:30
2014. 06. 18.
Kyle Macdonald a classicfm.com-on megjelent kottapéldáit ajánljuk ma minden érdeklődő figyelmébe....
A bejegyzés folyatódik
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A Lincoln Center közepén fekszik az egyik leghíresebb, legfényűzőbb operaház, a Metropolitan. A világ legnagyobb énekesei, táncosai és színészei lépnek fel itt, számos permier írt történelmet az elmúlt majd’ másfél évszázadban. De mi van a kulisszák mögött? Megmutatjuk azt, amit a csillogás elrejt a földi halandók szeme elől.

ŰRCUCC AZ OPERÁBAN?

Az előcsarnokban rögtön szemünkbe ötlik egy szépséges, ragyogó Swarovski-kristálycsillár. Az épület egyik jelképévé vált gyönyörű darabot az emberek egymás között csak „műhold”-ként emlegetik. A plafonról függő csodaszép konstrukció tervezőjét az ősrobbanás ihlette meg, ezért a különleges forma. Kevesen tudják, hogy a csillár az osztrák kormány ajándéka a Metnek, hálából az Egyesült Államok segítségnyújtásáért a II. világháborút követő években.

CHAGALL ÉS A MUNKÁSOK

Az előcsarnok falán két hatalmas Chagall-képet láthatunk. A muzsika diadala a déli falon, A zene forrásai pedig az északin található, pedig eredetileg Marc Chagall pont fordítva képzelte el. A felhelyezésnél a munkások felcserélték a két alkotást. Chagall észrevette a tévedést, de nem cseréltette vissza. Azt mondta, így sokkal jobb és szerencsésebb az elhelyezés, hiszen a mindkét festményben megtalálható trombitások így befelé, a közönség felé játszanak, nem pedig kinti világnak adnak szerenádot.

 

MAJMOK, LOVAK BALRA…

A Met egyik oldalán külön művészbejáró található az állatok számára. Ezt Lovak kapujának hívják, noha a világot jelentő deszkákra fellépett már lovakon kívül kutya, majom és számos egyéb két- és négylábú művész (esetleg lábatlan – fel tud lépni egy kígyó is?). A Lovak ajtaja a lehető legrövidebb úton köti össze a színpadteret a garázzsal, hogy a legkisebbre csökkentség az esetleges balesetek számát.

ARANYLÁZ

A hatalmas nézőtér mennyezetét teljes egészében 23 karátos arany borítja. Amikor építették ezt a részt, tenyérnyi lemezkékkel vonva be a plafont, a városvezetés heti adagokra korlátozta a Met aranyigényét, nehogy Manhattan többi részén aranyhiány lépjen fel.

AKKOR JÓ, HA NEM KELL

Sokan úgy gondolják, hogy a súgó, mint hivatás egy letűnt kor emléke csupán. A Met vezetése is elgondolkodott, hogy van-e szükség erre, de a művészek határozottan kiálltak az intézmény mellett. A színpadról jól látható, ám a közönség szeme és füle elől rejtett kuckóban ott áll hűségesen az az ember, aki a biztonságot jelenti énekesnek és színésznek egyaránt. Ha megakad a művész, ha a tenorista fejében hirtelen rövidzárlat következik be (vagy szopránéban, altéban, baritonéban – nem akartam diszkriminálni senkit), akkor egy kulcsszó, mondat jókor, jó helyen történő súgásával megmentheti az előadást, sok kínos pillanattól szabadítva meg az izguló művészt.

 

Forrás: Brent Ness, Sam Neuman és Nina Ruggiero (www.amny.com)

Playliszt

0 Komment