AJÁNLÓ
 
18:15
2015. 08. 06.
Idén is megrendezik a tavaly bemutatkozó és nagy sikernek örvendő veszprémi Auer Hegedűfesztivált....
A bejegyzés folyatódik
 
18:15
2015. 08. 06.
Aki augusztus 5-én késő délután és este is az Auer Hegedűfesztivál koncertjeit választotta,...
A bejegyzés folyatódik
 
18:15
2015. 08. 06.
Az első veszprémi Auer Hegedűfesztivál nyitóhangversenyére augusztus 4-én, a Hangvilla nevet...
A bejegyzés folyatódik
 
18:15
2015. 08. 06.
2015. augusztus 4-én startol Veszprémben az Auer Hegedűfesztivál, amely Auer Lipót hegedűművész...
A bejegyzés folyatódik
 
18:15
2015. 08. 06.
"Sok szép zenét hallottunk kiváló előadásokban, de a sportteljesítmény közben nem sikerült...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Augusztus 5-én délelőtt a veszprémi Érseki Palota impozáns épületében jártunk, J. S. Bach két csellószvitjét, a G-dúrt (BWV 1007) és a D-dúrt (BWV 1012) Rohmann Ditta játszotta.

Rohmann Ditta
Rohmann Ditta (forrás: btf.hu)
 

 

Már a veszprémi Vár utcában felfelé haladva több érdekes történelmi emlékre bukkantunk, de ekkor még nem is sejtettem, hogy milyen megnyerő lesz az Auer Hegedűfesztivál délelőtti koncertjének helyszíne. Az Érseki Palotába érve egy kis terembe vonultunk, amelynek falait gyönyörű freskók díszítették, a helyiséget három oldalról is hatalmas nyitott ajtók – sőt inkább fából készült kapuk – szegélyezték. Ezek növelték az akusztikai teret, és nem utolsó sorban biztosították a levegő áramlását az igen meleg délelőtti órákban. Összefoglalva: exkluzív zenei eseményben volt részünk.

A veszprémi Érseki Palota
A veszprémi Érseki Palota
 

Egy viszonylag limitált befogadóképességű érseki szobában foglalhattunk helyet, néhány lépésnyire előttünk a kis emelvényen pedig Rohmann Ditta Bachot játszott. Egészen közelről láthattuk a művésznő minden rezdülését és pillantását; közelről hallhattuk játékának részleteit, valamint hangosabb levegővételeit; az intimitás már-már zavarba ejtő állapota csapott meg. Hiszen a mai közönség sokkal inkább hozzá van szokva a monumentális méretű színpadokon zajló koncertekhez, mint az efféle szinte házi muzsikálás hangulatát idéző előadáshoz. A képlet egyszerű volt: Rohmann Ditta kiült és muzsikált, mintha csak egy nagyra méretezett baráti társaságnak játszana – előadása elmélyült és intenzív volt, a helyszín szellemének megfelelően elegáns. A nézőtéren pedig szokatlan mozdulatlanság és csend honolt, talán többen megéreztük a helyszín és az esemény lehetőségének rendhagyó jellegét.

Horváth Pál

0 Komment