playliszt

A kortárs zene fogalma sok emberben a hamis, érthetetlen hangkavalkáddal, követhetetlen ritmusokkal vagy túlzott hangközugrásokkal kapcsolódik össze.

Szerencsére nem minden XX. századi szerző kísérletezget ilyen muzsikákkal, többen vannak, akik a közönség fülének is kedves, szép zenéket komponálnak. Ebből az irányzatból is kiemelkedik az 1905-ös születésű Farkas Ferenc. A kivételesen hosszú életű, 2000-ben elhunyt komponista egész lényét és tevékenységét a harmónia és szépség hatotta át. Nyitott volt mindenféle újdonságra, a különféle hatásokat és inspirációkat azonban úgy építette be kompozícióiba, hogy azok a lehető legszélesebb zenekedvelő réteg számára is érthetőek és élvezhetőek maradjanak. Hosszú pályafutása során kivételes népszerűségre tett szert.

Gerzson Pál festménye

A korszakból adódóan a népszerűség felé út egy nagyon fontos állomása volt a filmzene, és ezen a területen Farkas Ferenc maradandót alkotott. Itt van például az 1954-ben bemutatott Rákóczi hadnagya című színes kalandfilmet Bán Frigyes rendezte, az operatőri munkákat Badal János látta el, a főszerepet Bitskey Tibor játszotta. 1996-ban egy elemzés minden idők harmadik legsikeresebb magyar filmjeként értékelte a bemutató, a rendező, a nézőszám és a jegybevétel szempontjából a Rákóczi hadnagyát.

De nem ez volt az első zene Farkas Ferenc művei között, amelyik filmhez készült. A sokoldalú komponista 1948-ban, Móricz Zsigmond Forró mezők című regényének filmadaptációjához is szerzett már zenét. A Karády Katalin-Szabó Sándor-Darvas Iván-Szabó Sándor nevével fémjelzett alkotás igényes munka volt, a film drámaiságát pedig kiválóan aláhúzta Farkas Ferenc zenéje. Ez volt Karády Katalin utolsó, Magyarországon forgatott filmje.

A Rákóczi hadnagya után következett Simon Menyhért születése, majd, ezzel egy esztendőben, 1954-ben, a Hintónjáró szerelem. A Szigligeten forgatott vígjáték szintén Badal János operatőr közreműködésével készült.

Gombos László így nyilatkozott: „Farkas Ferenc széles körű sikerének titka – személyisége mellett –sokoldalúságában rejlik. Hosszú életét mindvégig teljes aktivitással: munkával és szüntelen tanulással töltötte. Igen sokféle feladatot látott el, és tapasztalatait művészetében is kamatoztatta. A budapesti Zeneakadémián Weiner Leónál és Siklós Albertnél tanult, majd 1929 és 1931 között Rómában, Ottorino Respighi mesteriskolájában mélyítette el tudását.”

Az ifjúságot se hagyjuk ki a célközönség soraiból, így következzen most egy ifjúsági regény, amely nem is olyan régen még minden kamasz könyvespolcán ott sorakozott. Mándy Iván gyerekregénye, a Csutak és a szürke ló egy kisfiú nyarát festi meg, akinek szünideje magányosan telik, mert a társai nem veszik be a csapatba – egészen addig, amíg egy nap el nem köti a fuvaros nő vágóhídra való rozzant gebéjét. Az új jövevény társasága már belépőt jelent a gyerekcsapatba, együtt próbálják elhelyezni a lovat. Először a lakótelepen, majd egy pincében rejtegetik, végül a szigeten, egy elhagyott lakókocsiban találnak neki helyet. A ló egy nap eltűnik a gyerekek elől, s a felnőttek világa – sajnos – helyükre teszi az eseményeket. Mire kezdődik az iskola, már csak az emlékek maradnak, de Csutak már nem magányos kisfiú többé.

Filmzenéi, szerteágazó korrepetitori, karmesteri, zeneszerzői és tanári tevékenysége mellett Farkas Ferenc gondolatait máshonnan is megtudhatjuk. A zenéről írott cikkei, írásai kivételesen érzékenyek, nem csak zenészeknek érdemes elolvasni gondolatait. 

Playliszt