AJÁNLÓ
 
17:35
2013. 12. 26.
Valaha taxisofőrök, misztikusok vagy ornitológusok voltak. Sőt mi több, egyikőjük még miniszterelnökként...
A bejegyzés folyatódik
 
17:35
2013. 12. 26.
Holnap kezdetét veszi a több mint egy héten át tartó VI. Nemzetközi Nyári Zenei Fesztivál...
A bejegyzés folyatódik
 
17:35
2013. 12. 26.
Régóta tartozom már ezzel a beszámolóval. A świdnicai Bach-fesztivál zászlóshajója, a...
A bejegyzés folyatódik
 
17:35
2013. 12. 26.
Kyle Macdonald a classicfm.com-on megjelent kottapéldáit ajánljuk ma minden érdeklődő figyelmébe....
A bejegyzés folyatódik
 
17:35
2013. 12. 26.
Aki augusztus 5-én késő délután és este is az Auer Hegedűfesztivál koncertjeit választotta,...
A bejegyzés folyatódik
Help Sales ÁSZF

Gálakoncerttel zárult a Gárdonyi Géza Emlékév. December 23-án, a Zeneakadémia nagytermében ősbemutatók hangoztak el.

A három – szimfonikus zenekarra és kórusra komponált – új darab Gárdonyi-szövegekre készült. A fiatal szerzőkről – Sebők Péterről (Karácsonyi álom), Kecskés D. Balázsról (Kantáta) és Andorka Péterről (Karácsonyi kantáta) – a koncert napjáig semmit sem tudtam.

Illetve valamit mégis. A darabok kottáját láttam, sőt ítéletet is alkottam róluk. A műveket pedig nem a koncerten hallottam először, hanem a délelőtti főpróbán. Ugyanis az esti hangversenyen nem kritikusként, hanem a zsűri tagjaként voltam jelen.

Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza

A felkérést, hogy Fekete Gyula, Gyöngyösi Levente, Zombola Péter (zeneszerzők), Pad Zoltán (kóruskarnagy) és Kovács László (karmester) oldalán vegyek részt a Gárdonyi Emlékbizottság és az MTVA zeneszerzői pályázatának zsűrijében, az ősz elején fogadtam el. A pályázat határideje október 1-jén járt le, a zsűri első ülésére október 24-én került sor, ekkor tizenhét jeligés, nagyméretű partitúra várta, hogy átolvassuk. Minden zsűritag önállóan dolgozott, s amikor összesítettük az értékelőlapokat, meglepően egységes kép rajzolódott ki. A pályázaton versenyben maradt kompozíciók száma radikálisan lecsökkent. Egy második értékelő fordulón alakítottuk ki a döntő háromfős mezőnyét. Ekkor bontottuk fel a jeligés borítékokat, melyek három fiatal, a zsűritagok többsége előtt is ismeretlen szerző nevét rejtették.

A versenykiírás egy nagyszabású (15-25 perces), énekes szólisták nélküli oratórium megírását tűzte ki. (Sebők Péter darabjában – előadói szempontok miatt – egyes részeket énekkari szólisták tolmácsoltak.) A várt kompozíció dimenziói és a megzenésítendő szöveg (Gárdonyi Géza: Karácsonyi ének című verse és/vagy a Karácsonyi álom című színdarab valamely részlete) komoly kihívások elé állították a pályázókat, a beérkezett kompozíciók száma mindezek fényében valóban kiemelkedően magasnak mondható.

Andorka Péter

Andorka Péter

Andorka Péter egy többszakaszos, kontrasztokban gazdag, dramaturgiailag hatásosan építkező (egy Gárdonyi-dallamot is integráló), a közönség szimpátiáját azonnal kiváltó művet írt. A zenei eszközöket (technikákat, formulákat) rutinosan görgető, ám legtöbbször nagyon is tipikusan (típusosan) hasznosító kompozíció már az olvasási fázisban is túlságosan kiismerhetőnek tűnt. Az előadói szempontokat maximálisan akceptáló írásmód (a darab realizálása sem a kórusnak, sem a zenekarnak, sem a dirigensnek nem okozott különösebb problémát) kiválóan iskolázott szerzőnek mutatta Andorkát (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2007 és 2013 között Vajda János zeneszerző-növendéke volt). A problémátlanabb zenei anyag a koncerten vissza is ütött, néhol a főpróbához képest kevésbé koncentráltan hangzott el.

 Kecskés D. Balázs

Kecskés D. Balázs

Kecskés D. Balázs – ami a gondolatok lejegyzését illeti – nehezebb és nehézkesebb, talán nem is mindig a legcélratörőbb utat választotta. A várható akadályokat a próbán alaposan felmérték, s az előadás (érzésem szerint) jól sikerült. Estére feszült, intenzív, a furcsaságait egyre inkább meglepetésként felmutatni képes kompozícióvá ért ésa zsűri többi tagja is értékelte. (A komponista jelenleg a Zeneakadémia hallgatója, főtárgytanára Vajda János).

Sebők Péter

Sebők Péter

A legnagyobb meglepetést Sebők Péter darabja okozta. A hangszerelés magabiztossága, az ízléses popularitás, az egyszerre egységes és változatos tónus megteremtése, a tematikus anyagok formateremtő abronccsá kapcsolása (különösen tetszik, ahogy egy mottófunkcióval felruházott motívum egyre hangsúlyosabb dramaturgiai súllyal van jelen a műben), a kompozíciós lendület és folyamatosság egy tapasztaltabb, a szimfonikus zene területén otthonosan mozgó, idősebb szerzőt sejtetett. Rejtély, hogy a magát autodidakta komponistának tartó Sebők Péter milyen tanulási módszerekkel tett szert ilyen fokú jártasságra. Mindenesetre szívesen hízelgek magamnak, magunknak azzal a gondolattal, hogy éltünk a Gárdonyi-pályázat adta lehetőséggel és felfedeztünk egy mindezidáig a félhomályban rejtőzködő tehetséget. Valamint olyan műveket, melyeket nyugodt szívvel ajánlhatunk majdani karácsonyi koncertek szervezőinek figyelmébe.

A művek a korai olvasatok minőségét messze meghaladó nívón szólaltak meg. Vajda Gergely vezényletével az MR Szimfonikus Zenekar és Énekkar magas színvonalon játszott, kicsit sajnálom is, hogy a szavazási procedúrában „csak” Vajda Gergely vett részt, a zenekar és kórus nem tehette le a voksát. Persze az is lehet, hogy az eredmény nem változott meg, az első díjat ebben az esetben is Sebők Péter, a másodikat Kecskés D. Balázs, a harmadikat Andorka Péter kapta volna meg.

A gálakoncert egy szívmelengetően kedves produkcióval kezdődött. Schmiedmeiszter Szilvia karnagyi vezetésével és Réz Lóránt zongorakíséretével elhangzott Gárdonyi Géza Fel nagy örömre! című karácsonyi éneke az Egri Érseki Fiúkórus előadásában.

Molnár Szabolcs

(Zeneakadémia, december 23.)

0 Komment