Nannerl – csodagyerek vagy áldozat?
2014 02 12. 13:37 - playliszt
Az asszonyi önfeláldozás legragyogóbb példája Maria Anna Mozart, Wolfgang nővére, azaz - mert mindenki csak becenevén ismeri – Nannerl, akinek életéről - hála öccse életrajzíróinak - meglehetősen sokat tudunk.
Maria Anna öt évvel volt idősebb fivérénél, s mint bátyját, őt is édesapja kezdte tanítani zongorázni. A leckék során oly rohamosan fejlődött, hogy a mindig szigorú és dicséretben igencsak fukar Leopold Mozart 1764-ben, azaz Nannerl 13 éves korában leányát Európa egyik legtehetségesebb zongoraművészének nevezte. De hiába volt Nannerl is csodagyerek, hiába járt családjával európai hangversenykörutakra, amint betöltötte a 18. életévét, azaz eladósorba került, apja eltiltotta minden fellépéstől és komponálástól.
Wolfgangot nagyon bántotta ez a megkülönböztetés, mert elismerte és bátorította nővérét. Kétzongorás darabokat írt, hogy testvérével továbbra is együtt muzsikálhasson. Édesapjukat azonban nem tudták megpuhítani, Leopold Mozart eltökélte, hogy Wolfgangnak kell a figyelem középpontjában maradnia, Nannerlnek pedig nincs másra szüksége, mint egy jó házasságra, egy jó „partira”.
Nannerl olvasott, felvilágosult nő volt, de apja uralma alól nem tudott kiszabadulni. Engedelmeskedve az atyai utasításnak, hátat fordított igaz szerelmének, Franz d’Ippoldnak, és feleségül ment egy sankt-gilgeni kormányhivatalnokhoz, a hosszú és hangzatos nevű Johann Baptist von Brechtold zu Sonnenburghoz. Nevelte Brechtold korábbi házasságából maradt öt gyermekét, és még szült neki hármat. A földrajzi távolság ellenére bátyjával szoros maradt a kapcsolata, Wolfgang több művének kéziratát is elküldte neki, levelezésük egy része fennmaradt, és sok érdekes, hasznos információval szolgál.
Nannerl, férje 1801-ben bekövetkezett halála után hazatért Salzburgba, és zongoraleckékből tartotta fenn magát, valamint segített megtalálni fivére elkallódott műveit a zeneműkiadóknak. 78 évesen, magányosan és szegénységben hunyt el, több, mint 40 évvel testvére halála után.
Playliszt