playliszt

A zongora, a hegedű és a cselló triója a házi kamaramuzsikálás alapesetének számított a 18. század utolsó harmadában. Ám, mint az amatőröknek fenntartott legtöbb műfaj, ez is koncertpódiumra vágyott.

Várdai István

Manapság, amikor a korhű hangszereken játszó együttesek mindent felkutatnak annak érdekében, hogy játékuk minél hitelesebb legyen, olyan zeneszerzők is előtérbe kerülnek, akiket korábban méltán vagy kevésbé méltán elfeledtünk. Így ma már könnyedén találunk a klasszicista koncertműsorok lapjain egyre több William Herschel-opuszt.

Amikor 2008-as Grammy Díjkiosztó gálaműsorán együtt lépett fel Lang Lang és Herbie Hancock, talán volt pár vájtfülű a közönség soraiban, aki húzta a száját, de komoly kifogással senki sem élhetett, hiszen - bár egyikük nyelve a jazz, a másiké pedig a klasszikus zene - két virtuóz pianista egyesítette erőit Gershwin Rhapsody in Blue-jában.

Amikor Ferenc császár megkérdezte Joseph Haydnt, hogy két nagy oratóriuma közül melyiket részesíti előnyben, a hetvenéves mester állítólag így válaszolt az uralkodónak:

"A Teremtésben angyalok mesélnek Istenről, az Évszakokban viszont csak Simon gazda beszél".

Kikérte-e volna magának Bach, ha a Goldberg-variációkban felbukkan egy basszusklarinét? Tudható, hogy a mester lelkesen érdeklődött a hangszerépítés újdonságai iránt, úgyhogy a válasz: aligha.

A fenti címen adott jólesően provokatív koncertet a CONTRASTON nevű, 2013-ban alapított formáció. A kvartett három tagja - Rajk Judit (alt), Csonka Gábor (hegedű) és Mohácsi Gyula (brácsa) - Corelli Consortban régebb óta muzsikál együtt, hozzájuk csatlakozott basszusklarinétjával Horia Dumitrache. A csapat repertoárján a barokk korszak mestereinek kompozíciói állnak, természetesen átiratban (vagy csak egyszerűen más hangszereken megszólaltatva).

CONTRASTON (fotó: Szalay Krisztián)