playliszt

A nyár még a Playliszt főszerkesztőinek is nyár, de úgy látszik, a zene tényleg mindenütt körülvesz minket, a munka pedig sosem áll le igazán. Még a szlovén tengerparton sincs „biztonságban” az ember, amennyiben egyszer csak belebotlik egy barokk zeneszerző szülőházába.

Tartini – szerepel a népszerű „Tészta-e vagy zeneszerző?” kvízekben. Giuseppe Tartini nagyon is zeneszerző, a gyönyörű naplementéjéről és kristálytiszta tengeréről híres Piran szülötte és büszkesége. A tengerparti város főterét is róla nevezték el, illetve egy étterem is őrzi nevét, amely a komponista–hegedűművész szülőházának aljában nyílt.

A hangulatos szülőház szobáiban három emeleten keresztül tartó, Tartini életét bemutató kiállítás látható. Idén nyáron pedig még a szokásosnál is nagyobb a felhajtás és lelkesedés, hiszen augusztus 2-án lesz épp 120 éve, hogy a város felavatta Tartini szobrát. A több hónapon át tartó ünnepségsorozat a tárlat június 18-i megnyitójával vette kezdetét, azóta pedig számos koncerttel, mesterkurzussal és kisebb kiállítással tisztelegtek a virtuóz zeneszerző előtt. Augusztus 20. és szeptember 5. között tartják a 15. Tartini fesztivált, de a rendezvények sora csak október 5-én ér véget.

A kiállítás kevés eredeti tárgyat őriz, cserébe igényesen összeválogatott képeken és logikusan tagolt szövegeken keresztül mutatja be Giuseppe Tartini életét. Apja 1678 körül költözött Piranba, ahol 1685-ben házasodott. Giuseppe negyedik gyermekként született 1692-ben. Szülővárosában találkozott először a hangszeres zenéléssel, legnagyobb hatással a koperi orgonista és zeneszerző, Antonio Tarsia volt rá. S bár folyamatosan tanult zenét, 16 évesen a padovai egyetem jogi karára iratkozott be. Padovában a szerelmet is megtalálta Elisabetta Premazora személyében, akit 1710-ben feleségül is vett.

A következő emeleten Tartini összhangzattanban való, el nem terjedt újításait ismertük meg néhány korabeli írásos dokumentum segítségével. Az apró betűkkel teleírt oldalakról látszik, hogy Tartini aritmetikai és geometriai számításokat végzett, miközben a harmóniákat vizsgálta:

A szobában megtekinthető Tartini hegedűje is, illetve néhány fotó bizonyítja, milyen hatalmas volt az érdeklődés, mikor 1896-ban leleplezték a mester szobrát. A következő teremben folytatódik az életrajzi okítás, film és írott szövegek formájában egyaránt. Tartini szülei akaratának engedve 1710-ben egy időre ferences kolostorba vonult. Ez alatt az idő alatt vált kora egyik, ha nem a legnagyobb hegedűvirtuózává, és rengeteget tanult a zeneszerzés terén is. 1715-ben hagyta ott a rendet, hogy néhány világjáró év után újra találkozzon feleségével. Ettől fogva mint hegedűjátékos kereste kenyerét, zenekarokban játszott, szólókoncerteket adott, 1719-től pedig arisztokrata családok gyermekeit tanította hegedülni Velencében. 1724-re Prágában és Padovában is keresett tanár és művész lett.

A legfelső emelet egyik szobája a Tartini-kultusszal foglalkozik (a szerző nevéhez fűződő fesztiválok, koncertek és kiadványok kaptak itt helyet), míg a másik teremben a „kreatív zug” és az életpálya második felének leírása található. Szó esik többek közt Tartini saját zeneiskolájáról, melyet Padovában alapított, és ahol a hegedülésen kívül összhangzattant és zeneszerzést is tanított, valamint nagy zeneelméleti munkájáról, felesége, majd maga a szerző haláláról. Egy-egy rövid szöveget szenteltek Tartini hangszeres és pedagógiai életművének leírására: a 125 ismert Tartini-concertóra és 175 szonátára, az alkotói korszakokra és a kéziratok hollétére, a tanítási módszereire és tanítványaira. A kreatív sarokban a gyerekek rajzolhatnak, felpróbálhatnak korhű ruhákat és parókákat, valamint a kiállítással kapcsolatos feladatokat oldhatnak meg.

Végül nem is kívánhatnánk többet, mint hogy kilépünk a Tartini-házból, és megpillantjuk a tengert. Izgalmas zenei sziget ez a mediterrán félszigeten.

Mona Dániel