playliszt

A Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában látott napvilágot Kottakép és műalkotás: harminc tanulmány Bachtól Bartókig címmel Somfai László új kötete, melynek bemutatójára december 2-án került sor a Zenetudományi Intézet Bartók termében. Somfai több mint háromszáz tételt tartalmazó bibliográfiájából maga válogatta a kötet anyagát, amely tökéletesen tükrözi kutatói érdeklődésének főbb irányait.

Somfai számára mindig is egyértelmű volt, hogy - legyen szó történeti, analitikus vagy filológiai kérdésekről - egy zenetudós kutatási eredményeinek a gyakorló zenészt kell szolgálnia. Az előadóművészettel ápolt szoros kapcsolat fontosságát a kutató a könyv előszavában is hangsúlyozza: „Pályám során mindvégig az inspirált, vajon fel tudjuk-e tárni, pontosan mit jelent a múltbéli nagy mesterek kottázása? S ha értjük az üzenetet, találunk-e szövetségeseket, bátor kipróbálókat az előadóművészek legjavából?”

A kötet rendkívüli muzikológus pályát megjelenítő tanulmányai több évtizedet fognak át: a legkorábbiak a hatvanas években készültek, a legújabbak pedig a kétezres évek munkájának lenyomatai. Ahogyan a könyv ajánlásában is olvasható: „Somfai László figyelme éppúgy irányul a zenetörténeti folyamatok, műfaji hagyományok vagy éppen szerzői életművek egészére, mint az egyes kompozíciók részletkérdéseire, akár a legapróbb ornamensekig bezárólag. Otthonosan mozog a filológiától az analízisen át a legkülönfélébb zenetudományi aldiszciplínák területén, s ugyanolyan maximalizmus jellemzi, miként az általa tárgyalt zeneszerzőket.” Maguk a tanulmányok két meghatározó komponista, Haydn és Bartók köré összpontosulnak, de Somfai ugyancsak szentelt tanulmányokat Mozart, Michael Haydn, Stravinsky és Webern zenéjének is.

A kutató maximalizmusához csak maximalista szerkesztő társulhatott: Fazekas Gergely az ötlet megszületésétől kezdve, a szerkesztési folyamat legnagyobb kihívásain át, a bemutató beszélgetésig gondozta és kísérte a tanulmánykötetet. A Zenetudományi Intézetben megrendezett könybemutatón Somfai László és Fazekas Gergely, professzor és egykori tanítvány, tudós és (tudós)szerkesztő folytattak párbeszédet: részletekbe menően izgalmas beszélgetésnek lehettünk tanúi, amelyen a tanulmányok válogatásának legfontosabb szempontjai és a Somfai-tanulmányok elmaradhatatlan ábráinak kérdései is szóba kerültek.

A tudományos főszereplők mellett a bemutatónak volt egy zenész főszereplője is: Várjon Dénes Bartók Improvizációival nyitotta meg az eseményt, majd a Két elégiával engedte haza a közönséget. Rendkívüli érzelmi erejű és kivételesen precíz interpretációja pillanatok alatt megteremtette a Bartók-művek által megkívánt hangulatot, és magával ragadta a közönséget. Várjont hallgatva talán mindannyiunknak világossá vált, milyen zenészekre gondolt Somfai, mikor az „előadók legjaváról” és „szövetségesekről” beszélt.

Bár a könyv piacra kerülésével a kiadó (vagy legalább a szerkesztő) kicsit megpihenhet, a tanulmánykötet igazi élete csak most kezdődik. Somfai írásai „szövetségeseknek” és zeneértőknek egyaránt szólnak. Szigorúan nem csak zenetudósoknak.

Playliszt