playliszt

Várjon Dénes és a Concerto Budapest nevét egyre több emlékezetes zenei élmény kapcsolhatja össze a hallgatóság fejében. Hasonló élmény van készülőben: május 24-én, azaz ma, és június 3-án Mozart-műveket szólaltatnak meg a Zeneakadémia Nagytermében, a szerző életművének 1784. évi fejezetéből. Várjon Dénest Mozartról, illetve kamarapartnereihez fűződő viszonyáról kérdeztük.

Mona Dániel: Mozart-hatás a bérlet címe, amelyben a ti két koncertetek is található. Nyilván nem biológiai befolyásról van szó, de rád milyen hatással van Mozart zenéje? Miért emelkedik ki annyira a szerzők sorából?

Várjon Dénes: Mozart hihetetlen életigenlése miatt fantasztikus érzés foglalkozni a darabjaival. Rám mindössze néhány szerző hat ilyen erősen: Mozart, Beethoven, Schumann és Bartók – talán ők állnak legeslegközelebb hozzám, mindegyik más miatt. Mozartnál hihetetlen belső erőt ad az életenergia és a már említett életigenlés túláradó érzete. Míg Beethovennél a küzdés, a belső harc a nagyon felemelő, addig Mozartnál a hihetetlen invenció. Ezt nem is lehet szavakba önteni… Tényleg nagyon különleges élmény. Csak közhelyeket tudok mondani, egyszerűen megfogalmazhatatlan.

MD: Feltűnően sok olyan hangversenyt adsz, ahol egyetlen szerző kerül középpontba. Jobban szereted az összkiadásszerű műsorokat a vegyes programoknál?

VD: Az egyszerzős műsor mindenképpen ad egy átfogó képet a hallgatónak. Ezúttal a K. 449-től a K. 456-ig terjedő, nagyon rövid időszakot nézzük és játsszuk végig. Bámulatos ez az alkotó erő és páratlan Mozart invenciójának gazdagsága. És tudjuk, milyen rövid idő alatt komponálta ezeket a műveket. Tehát igen, a szerzőről sokkal teljesebb képet kapunk ilyenkor. A testvérdarabok pedig nagyon segítik egymást. E között a néhány mű között is van például három B-dúr hangnemű: a K. 450-es zongoraverseny, a K. 454-es hegedű-zongoraszonáta és a K. 456-os zongoraverseny. Annak ellenére, hogy egy időben keletkeztek és azonos a hangnemük, nagyon különbözőek. Mindegyiknek megvan a maga hangja, a maga B-dúrja.

MD: Keller András nemcsak vezényelni fog a koncerteken, de hegedülni is. Sokat kamaráztok együtt?

VD: Most már egy évtizedes zenész barátság köt össze minket. Rengeteg mindent csináltunk együtt régen is (rendszeresen szonátáztunk, felléptem a kvartettel), és az elmúlt időszakban is sok nagy közös projektünk volt. A Beethoven-zongoraversenyeket játszottuk koncerten és lemezre is vettük; nemrég előadtuk Beethoven összes trióját Perényi Miklóssal; tavaly pedig Bartók-szonátákat tűztünk műsorra. Andrással például nagyon szeretjük a nagyobb lélegzetű, összkiadás jellegű hangversenyeket. Azt hiszem, nagyon jó hatással vagyunk egymásra, azért is játszunk ilyen sokat együtt.

MD: Említetted a Beethoven-zongoraversenyeket, amelyeket szintén a Concerto Budapesttel játszottál. Ezúttal is velük lépsz fel. Milyen a zenekarral közös munka?

VD: Nagyon szeretem, mert nyitottak és mindenkit jól ismerek. Velük kiválóan megvalósítható az, ami számomra nagyon fontos, ti. hogy a zenekarral közös játék is kamarazenélés legyen. S miután a karmesterrel is kamarazenei viszonyban vagyunk, ez a zenekari tagokkal is nagyon jól működik.

MD: Vannak már esetleg további közös tervek is az együttessel?

VD: Ó, persze, sok van. Folytatjuk például a lemezfelvételt. Hamarosan felveszünk egy magyar műsort: Dohnányi Változatok egy gyermekdalra című művét, Weiner Concertinóját és Bartók 3. zongoraversenyét, és lesz belőlük koncert is a következő szezonban.