playliszt

1823. április 13-án a tizenkét esztendős Liszt Ferenc Bécsben koncertezett. E hangverseny végéhez fűződik a híres beethoveni felszentelő csók, a "Weihekuss". Állítólag az akkor 53 éves Beethoven a koncert végén felment a színpadra, és csodálatos játékáért egy csókkal jutalmazta a csodagyereket.

Richard Strauss születésének 150. évfordulóján a nagy zeneszerző szülővárosa egy másik Salome-operával rukkolt elő. Jó geg, mondhatnánk erre. Csakhogy a "konkurens" Salomé színrevitele a Bajor Színházi Akadémia, a müncheni Zene- és Színházművészeti Főiskola valamint az ottani Rádiózenekar együttműködésében jelentős operai eseménnyé vált. Ez pedig nem kis részben az előadás rendezőjének, Kovalik Balázsnak is az érdeme.

Találós kérdés: lehet fából vagy üvegszálból, a hossza 30 és 66 centiméter között van és a leghíresebb lemezfelvételek sorsát dönti el - mi az? Válasz: a karmesteri pálca…

Az első feljegyzések a karmesteri pálca használatáról időszámításunk kezdete előtt 709-ből származnak. Az írások részletesen beszámolnak arról, hogy a patrasi Pherekydes, "a ritmusfelelős" a színpadon a zenészek által formált kör közepére ült egy magas székre, felemelte a kezében tartott arany pálcát és integetni kezdett vele, mire a muzsikusok csodálatos összhangban, egyszerre játszani kezdtek.

Egy anekdota szerint George Gershwin az európai modern zene több nagyságától is megpróbált leckéket venni. Valamennyien visszautasították.

Cécile Chaminade francia zeneszerző és zongoraművész volt. Mai szemmel meglepő, hogy, bár közel 400 kompozíciót tartalmazó életműve szinte teljes egészében megjelent, a XX. században mennyire nem sorolják a fajsúlyos szerzők közé. Ez a hozzáállás nagyrészt annak a modern felfogásnak köszönhető, amely lenézi a későromantikus francia muzsikát.