playliszt

Vasárnap lesz 190 éve, hogy a cseh nemzeti opera megteremtője, Bedrich Smetana megszületett Litomysl-ban...

Kiegészített Mozart- és Mahler-töredékek hangoztak el a Sectio Aurea (Aranymetszés) elnevezésű zenei "szabadcsapat" koncertjén. Maszkabálban voltunk, mégis valamiféle komorság ült a hangversenyen.

Általában ízlésem ellen való, ha valaki koncertkritikában az előadóművész megjelenéséről ír. Miért nem azzal foglalkozik, hogy játszott az illető, mit nyújtott, milyen élményt adott?

Khatia Buniatishvili esete azonban más. Az ő megjelenéséről beszélni kell, mégpedig tágabb értelemben is. És nemcsak azért, mert korra, nemre, vallásra, de még pártállásra való tekintet nélkül is minden ép szemű emberre vonzó hatást gyakorol, hanem azért is, mert ez a jelenség nagyon sokat mond a mai előadóművészetről mindenestül.

Egyszer volt, hol nem volt, az inkább férfiaktól hemzsegő zeneszerzői világban volt egy testvérpár, amely mindmáig a legnagyobb hatást gyakorolta Franciaország zenei életére. Nem mások ők, mint a Boulanger-nővérek.

Már a koncert első hangjaival felértünk a legmagasabb régiókba, ahonnan aztán egyetlen pillanatra sem szálltunk lejjebb. Tandorit, Kurtágot (és persze Beckettet is) kitekerve-összezavarva idézve: erre biztosan akarok majd emlékezni.