playliszt

A Zeneakadémia Nagytermében megrendezett hangversennyel és nemzetközi konferenciával ünnepelték a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Nemzetközi Kodály Társaság 1975-ös megalapításának 40. évfordulóját. A rendezvényeket megelőző sajtóeseményen többek között Kodály Zoltánné Péczely Saroltával, és Suzanne Konings-szal, a Hágai Királyi Zeneakadémia oktatójával is találkozhattunk.

„Kodály egész életében azon dolgozott, hogy ne hiányozzon. És ha hiányzik, akkor magunkba kell néznünk, mert azt, hogy szerinte mit kellene tenni, ma is pontosan tudjuk.” – nyilatkozta a sajtónak csak kivételes alkalmakkor megszólaló Péczely Sarolta, aki a jubiláló intézmények megalapításában kulcsszerepet játszott. Fennállásának négy évtizede alatt a Kodály Intézet rangos nemzetközi oktató- és kutatóközponttá vált, amelyet évente több száz külföldi zenepedagógus keres fel azért, hogy akkreditált éves kurzusok, nyári szemináriumok és különböző tanfolyamok, tanulmányutak keretében megismerje a magyar zeneoktatás Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciójára épülő gyakorlatának eredményeit, és azt adaptálja otthoni munkájában. „A Zeneakadémia és a kecskeméti intézet legfőbb közös célja: úgy őrizni és továbbadni a Kodálytól örökölt hagyományt, hogy a tiszta forrás mindvégig megmaradjon.” – hangsúlyozta Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. A sikeres szakmai jelen továbbvitelét azonban egyre inkább akadályozza a Kodály Intézet leromlott infrastruktúrája. Az egykori ferences kolostor épületéből kialakított intézet máig gyönyörű, azonban jelentős korszerűsítésre és bővítésre szorulna. „Bizakodó vagyok, mert a fenntartó is érzékeli a problémát. Nemcsak felújításról lenne szó, hanem bővítésről is, hiszen a Kecskeméten folyó munka iránti külföldi érdeklődés az elmúlt öt évben megduplázódott, összességében rendkívül sikeres az intézmény, nagyon jól teljesít nemzetközi viszonylatban is.” – nyilatkozta a rektorasszony, továbbá hozzátette: a Kodály Intézet és a Zeneakadémia örömmel üdvözli az iskolai ének-zene oktatás rangjának visszaadását célzó kormányzati szándékot.

Az évfordulók kapcsán Magyarországra érkezett számos nemzetközi szakember közül részt vett a sajtó háttérbeszélgetésen Suzanne Konings, a Hágai Királyi Zeneakadémia zeneelméleti intézetének vezetője is. „Hat évvel ezelőtt ismerkedtem meg a Kodály-módszerrel. Jól emlékszem az élményre, hiszen fordulópontot hozott az életemben. Egy londoni konferencián alkalmam volt részt venni egy mintaórán – semmit sem értettem belőle, csak annyit láttam, hogy nagyon izgalmas, teljes mértékben a zenélés köré épül, és a gyerekek hihetetlenül élvezik. Azonnal tudtam, hogy Magyarországra kell jönnöm, és meg kell tanulnom ezt a módszert.” – mesélte el Konings, aki azóta rendszeresen szervez továbbképzéseket, mesterkurzusokat hágai általános iskolák, zeneiskolák és konzervatóriumok tanárai számára, 2014-től pedig mesterképzés keretében tanítja a Hágai Zeneakadémián a Kodály-módszert. „Nagy kihívást jelent számunkra a magyar népdalkincs helyettesítése a saját dallamainkkal, hiszen Kodály pedagógiájának ez az egyik alapja. A gyerekek egyébként nálunk is nagyon szeretik ezt az oktatási módszert, hiszen az aktív zenélés, és önálló alkotómunka élményében van részük. Ha jó a tanár, akkor játékként élik meg, hiszen valójában az is.” – osztotta meg tapasztalatait a hágai zenepedagógus.

2014 őszén a Zeneakadémia stratégiai partnerségre lépett három fővárosi oktatási intézménnyel – a Kós Károly Ének-Zene Emeltszintű Általános Iskolával, a Városmajor utcai Óvodával és a Városmajori Gimnáziummal –, hogy létrehozzon egy, a magyar ének-zenei közoktatás teljes vertikumát reprezentáló mintatagozatot. Ennek programjáról Dr. Nemes László Norbertet, a Kodály Intézet vezetőjét kérdeztük. „A mintatagozat célja, hogy harmonizáljuk a Zeneakadémia módszertani oktatói munkáját az iskolai tanári munkával. Szerettük volna megmutatni, hogy a 21. században is lehet olyan zenepedagógiai munkát végezni, ami hatékonyan segíti a gyerekeket a művészi értéküzenet befogadásában. Nagyon szép eredményeket értünk el az elmúlt egy évben: a gyerekek zenei készségei harmonikusan és gyorsan fejlődtek úgy, hogy közben nem veszett el a zenélés öröme. Ez különösen fontos, hiszen nagyon sok iskolában látok unatkozó gyerekeket az énekórán. Tudományoskodva tanítják a zenét ahelyett, hogy megtanítanák a gyerekeket zenét gyakorolni. Zenélni közösen, egyénileg, hangszerekkel, énekléssel… És mindezt játékosan. Ez a fajta örömteli gyakorlat, ami hiányzik a mindennapokból.” – nyilatkozta Nemes László. Hozzátette: „Kodályné Péczely Saroltának kulcsszerepe van mindebben, hiszen túl azon, hogy 40 éve életre hívta az intézetet, a mai napig rendszeresen támogatja a munkánkat. Közös vágyunk, hogy az intézet ne csak a külföldi hallgatók kedvelt zarándokhelye legyen, hanem még inkább bekapcsolódhasson a magyar zenetanárképzésbe. Sajnos ezen a területen nagyon messze vagyunk a céltól, de ennek történelmi hagyománya van, hiszen az intézet egy nemzetközi intézményként jött létre, és a mai napig csak külföldi hallgatói vannak. Ezen jó lenne mihamarabb változtatni, és átgondolni az intézet hazai szerepét.”

Az ünnepi eseménysorozatot megnyitó reprezentatív koncerten a debreceni Kodály Filharmonikusok és Kodály Kórus, valamint az Új Liszt Ferenc Kamarakórus működött közre. A jubiláló intézmények és a fellépő együttesek közös nevezője az est karmestere, Erdei Péter, aki alapításától kezdve 34 éven át vezette a kecskeméti Kodály Intézetet. A hangversenyt követően – melyen Dr. Nemes László Norbert, és Michalis Patseas, a Nemzetközi Kodály Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet – kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött Kecskeméten. A találkozót Kodályné Péczely Sarolta nyitotta meg, majd Erdei Péter vitaindító beszédét követően a Kodály Intézet tanárai és korábbi tanítványai mutatták be új módszertani kiadványaikat és projektjeit, de mintaórán és közös éneklésen is részt vehettek a meghívottak. A konferencia a mindennapos iskolai éneklés kérdéskörét körüljáró záró kerekasztal-beszélgetéssel, majd Novák Anikó és Rajk Judit koncertjével zárult.

Hózsa Zsófia