playliszt

Egész évben vártuk, november 14-én végre elérkezett a január óta kerek születésnapját ünneplő Zeneakadémia avatóünnepségének 140. évfordulója. Hogy mennyi program, projekt és koncert valósult meg ennek apropójából, még felsorolni is nehéz. Próbáljuk azért meg!

A 140. évfordulóhoz kapcsolódóan a Zeneakadémia Átriumában az intézmény közel másfél évszázadának válogatott pillanatképeiből nyílt kiállítás, melynek ünnepélyes bemutatójára október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján és egyben a Liszt Ferenc téri épület újranyitásának évfordulóján került sor. A tárlat magyarországi fotóarchívumok anyagából összeállított tablókon, az alapítástól egészen az újranyitáshoz köthető új korszakig ívelően jeleníti meg a Zeneakadémia történetét.

A kiállítás megalkotói (kurátorként Batta András, valamint Békéssy Lili zenetörténész és Farkas Anna grafikusművész) kivételes egységben és összhangban mutatják be a Zeneakadémia különböző periódusait, és különleges igényességgel válogatták össze az intézmény legmeghatározóbb, legjellegzetesebb pillanatait. Az alapító atyák jelentőségteljes portréit követően növendékeik körében láthatjuk az első nagy professzorokat (Thomán Istvánt, Hubay Jenőt vagy Hans Koesslert), valamint a 20. század második felének olyan meghatározó tanáregyéniségeit, mint Kodály Zoltán, Farkas Ferenc vagy a Zenetudományi Tanszéket alapító Szabolcsi Bence és Bartha Dénes.

A tablókon kirajzolódó szakmai és személyes szálak betekintést engednek abba az egyedülálló zenész-családfába, amely a mai napig meghatározó jelentőséggel bír a Zeneakadémia életében. Weiner Leó hatósugarában például nem kisebb nevek jelennek, mint karmesterként Reiner Frigyes, Solti György, Doráti Antal, Fricsay Ferenc, vagy olyan legendásabbnál legendásabb formációk, mint a Bartók- és Kodály műveket bemutató Waldbauer-Kerpely Kvartett, vagy a Székely Zoltán vezette Magyar Vonósnégyes. Az iskolateremtő mesterek sorából nem maradt ki Sebők György, Starker János, Banda Ede, Kadosa Pál, Mihály András és Simon Albert sem, akiknek hatása a Zeneakadémián végzett művészek által képviselt zenei hagyományban sokszor a mai napig érezhető. Az alkotók külön tablót szenteltek Dohnányi Ernőnek, aki az intézmény első világhírű növendékeként, majd jelentős művészek tanáraként is kulcsfontosságú szerepet játszott a 20. század első évtizedeinek magyar zenei életében.

Nemcsak időben, de térben is utazhatunk a képek segítségével: a kiállításon végighaladva – miután madártávlatból is megszemlélhettük a régi-új épületeket – megérkezünk a Nagyterembe, ahol újraélhetjük vagy elképzelhetjük a rendkívül beszédes képekkel illusztrált legendás hangversenyeket. Az „élő legendák” közül Schiff András, Ránki Dezső és Klukon Edit, Kocsis Zoltán és Fischer Iván, a „régiek” közül Bartók Béla és Pásztory Ditta, Kodály Zoltán, Leonard Bernstein, Szvjatoszlav Richter és Yehudi Menuhin egy-egy pillanatkép erejéig mindannyian életre kelnek. A kiállítást időben záró, az új időszámításban készült képek pedig mindnyájunkat arra figyelmeztetnek, hogy – zenészként vagy hallgatóként egyaránt – ma is részei lehetünk a Zeneakadémián ennek a közel másfél évszázada tartó történetnek.

A legemlékezetesebb hangversenyeit nemcsak képekben idézi fel a Zeneakadémia. Legendás koncertek című sorozatában a múlt legmeghatározóbb estjeinek műsorát eleveníti fel. Újraélhetjük a Zeneakadémia háború utáni első koncertjét, Kodály szerzői estjét, Bartók Béla és Pásztory Ditta búcsúhangversenyét és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának első koncertjét is. Az öt hangversenyből álló sorozat november 12-én vette kezdetét az Új Magyar Vonósnégyes és Fischer Annie 1936. március 3-i kamaraestjének felújításával.

A Keller Kvartett és Bogányi Gergely közös koncertjén Beethoven op. 95-ös f-moll vonósnégyesét, Bartók V. kvartettjét és Mozart g-moll zongoranégyesét hallhattuk. A ma már klasszikusnak nevezhető program akkoriban azért tartogatott meglepetéseket: a még egészen frissnek számító Bartók-mű magyarországi bemutatója minden bizonnyal meghatározó esemény volt. A Keller Kvartett megbízhatóan, letisztultan muzsikált. Beethoven és Bartók művét minden önkényes megoldástól mentesen, mély tónusú, precíz hangképzéssel szólaltatták meg. A koncert fénypontja a második félidőben megszólaló Mozart-mű volt. A zongorára, hegedűre, brácsára és csellóra írt darab a művészek teljes egymásra hangolódását igényli. Az ezúttal Yamaha-zongorán játszó Bogányi Gergely kiváló kamaramuzsikusnak bizonyult: alázatosan, figyelemmel követte partnereit, érzékeny volt a hangzásarányokra. Legutóbbi róla szóló kritikánk szintén remek játékról számolt be. Akkor Bogányi szintén Mozartot játszott. Ez nem lehet véletlen…

A csütörtöki koncertet a Zeneakadémia rendhagyó sajtótájékoztatója előzte meg. „Helyszín: Liszt Ferenc tér, a Zeneakadémia főbejáratával szemben” – hirdette a meghívó. A szabadtéri eseményen a tél ízeit megelőlegező állófogadás előtt Szabó Stein Imre, Vigh Andrea és Csonka András beszédeit hallgathattuk meg. A rektorasszony megemlékezett a kezdetekről, az alapítókról, az egyetem legkiemelkedőbb tanárairól; beszélt az intézmény hagyománytiszteletéről és folyamatos megújulásáról. Felhívta a figyelmet az évfordulós programokra: a zenetudományi tanszak két jeles professzora, Batta András és Kovács Sándor A tegnap Zeneakadémiája című intézménytörténeti előadás-sorozatára, a fotókiállításra, a Legendás koncertekre. A résztvevők hivatalos bemutatója előtt láthatták a Liszt, Bartók és Ligeti Zeneakadémiája tiszteletére készült tanulmánykötetet is, valamint kézbe vehették a legújabb, a 2013-as felújítások óta történt eseményeket bemutató Koncertmagazint.

Szabó Stein Imre kommunikációs igazgató a Zeneakadémia dizájnjának újabb elismeréseiről szólt. Az arculatot nemrég Red Dot Design Award-díjjal jutalmazták, most a Lisztérium című reklámszpot is megkapta ezt az elismerést. A „140-es kampány”, vagyis a kottafejekből és szárakból felépülő Liszt Ferenc téri zenepalota látványa szintén előkelő díjat, a 2015-ös Mediadesign verseny első díját nyerte. A sikerekről hamarosan bővebben is olvashattok a Szabó Stein Imrével készített interjúnkban.

Csonka András a 2016-os évad koncertjeiről, bérleteiről, fellépőiről számolt be. Határon innen és túlról is érkeznek majd hírességek a Zeneakadémiára. Bárhol csapjuk fel a tavaszi műsort, a legnagyobb nevekkel találjuk magunkat szembe. Bérletek tekintetében pedig mindenki megtalálhatja a tematikailag hozzá leginkább illő összeállítást. 2016-ban Bartók-évet ünneplünk, melynek tiszteletére számos különleges koncertet tartanak majd a Zeneakadémián, ahol egyébként november 14-én megnyílt a Bartók-terem is. A Liszt Ferenc téri épület XIV. termében impozáns tablók emlékeztetik rá az arra járókat, hogy a szerző óráinak helyszínére lépett be. A kezdeményezést hamarosan újabb teremavatók követik majd: táblát kap Kodály, Weiner, Hubay és Dohnányi terme is.

A csütörtöki sajtótájékoztató fénypontja (ez nem szóvicc, tényleg!) a Liszt Ferenc téri palota homlokzati díszkivilágításának bekapcsolása volt. A gondos tervezés alapján elhelyezett LED-ek mesébe illő csillogást adnak az épületnek. Felesleges is szavakkal leírni, beszéljenek inkább a képek! Vigh Andrea megrázta az ez alkalomra készült csengőt,

megszólalt A kékszakállú herceg várának hatalmas C-dúr akkordokból álló zenéje, az ötödik ajtó,

s minderre felgyulladt a fény.

Szombaton, a Zeneakadémia 140. születésnapján már ez a fényáradat fogadott minden érdeklődőt. 18 órakor a Bartók-terem avatása, 18:30-kor könyvbemutató előzte meg az esti koncertet, a mai nyílt hangverseny zártkörű párját.

„Az Erkel és Liszt által létrehozott »világra szóló« intézmény egyetemi rangjához méltó módon, tudományos téren is aktív.” – olvashattuk a Zeneakadémia ünnepi közleményében. Ezt a munkát prezentálta maradandó formában az évforduló alkalmából elkészült különleges kötet, amely Szekvenciáktól a szimfóniákig – tanulmányok Liszt, Bartók és Ligeti 140 éves Zeneakadémiája tiszteletére címmel látott napvilágot. A különleges kiadvány bemutatójára ünnepélyes keretek között került sor a Zeneakadémia X. termében. A Fazekas Gergely zenetörténész (a kötetet megjelentető Rózsavölgyi és Társa Kiadó főszerkesztője) által vezetett beszélgetésen részt vett a könyv valamennyi szerkesztője: az Egyházzene Tanszéket vezető Dobszay Ágnes, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója, Domokos Zsuzsanna, a Zenetudományi és Zeneelméleti Tanszék vezetője, Péteri Lóránt, valamint a Zeneakadémia PhD doktori programjának irányítójaként Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője. A meghívottak röviden ismertették a hozzájuk kapcsolódó területeken folyó tudományos munkát, valamint egy-egy tanulmány említésével az évfordulós kiadvány tartalmába is betekintést engedtek.

Az eseményt Fazekas Gergely – a jövőbeli tervekről beszélve –Vigh Andrea rektorasszony a kötethez írt előszavának egy idézetével zárta: „Liszt, Bartók és Ligeti Zeneakadémiáját említi az alcím, mivel a nagy elődök közül ők hárman játszanak központi szerepet e kötet lapjain. Ami nem jelenti, hogy a Zeneakadémia ne volna éppígy Erkel, Kodály vagy Kurtág Zeneakadémiája. Róluk remélhetőleg további köteteink fognak szólni.”

A születésnap záróakkordja a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának nagytermi koncertje volt. (Melyet ma is megismételnek!) Az együttes erre az eseményre felkért karmestere, Kocsis Zoltán betegség miatt nem tudta vállalni a koncert dirigálását, a zenekar élére Ménesi Gergely állt. A két személy karakteréből fakadóan értelemszerűen más hangulatot nyerő hangversenyen a Zeneakadémia legnagyobb alakjainak, Liszt Ferencnek, Bartók Bélának, Dohnányi Ernőnek és Kodály Zoltánnak egy-egy műve hangzott el. Az évforduló számos eseményét megelőző, és most is a koncert nyitányaként megszólaló, Kodály Lisztnek ajánlott ódája után a Mazeppa ünnepélyes hangjai következtek. Az egyetem hallgatóiból álló együttes lelkes és fegyelmezett játékát az ezt követő Bartók-hegedűverseny szólistája, Kelemen Barnabás emelte még magasabb színvonalra. Lendületes, bátor hegedülése nem rettent vissza az indulattól koszos hangoktól sem. Kifejező, erőteljes, ugyanakkor érzékeny muzsikát hallottunk. A ráadásról pedig legközelebb…

Fotó, könyv, csengő, fény, koncertek… Boldog születésnapot, Zeneakadémia!

Belinszky Anna és Mona Dániel