playliszt

Hányaknak adatik meg ma, hogy találkozzanak akár egyetlen uralkodóval vagy államfővel? Talán még maguk az uralkodók sem tartják annyi „kollégájukkal” a kapcsolatot, mint amennyi méltósággal Liszt Ferenc találkozott életében. 16 tárlónyi uralkodó! Megnyitották a Liszt Ferenc Emlékmúzeum új időszaki kiállítását.

A Liszt Ferenc Kutatóközpont munkatársai, Watzatka Ágnes és Békéssy Lili Uralkodók Liszt Ferenc körében címmel álmodta meg az Emlékmúzeum legújabb időszaki kiállítását. A két kurátor sorra vette, mely uralkodókkal állt kapcsolatban Liszt Ferenc, akár zongoravirtuóz, akár zeneszerző, akár Liszt-jelenségként. Liszt gyermekkorától haláláig gyarapította uralkodói „skalpjait”: csodagyerekként számos udvar előtt csillogtatta meg tehetségét, időskorában pedig a legkülönbözőbb kitüntetések kapcsán találkozott a főméltóságokkal.

A Régi Zeneakadémián található Emlékmúzeum középső termében és földszinti Kutatókönyvtárának előterében helyet kapó tárlaton rengeteg Liszt–uralkodó kapcsolattal találkozunk. Ezeket az elsőre kibogozhatatlannak tűnő szálakat segít majd átlátni az a hamarosan elkészülő hatalmas tabló, mely a Liszthez köthető méltóságok családfáját ábrázolja. Az evidensnek tekinthető, közeli királyokon és hercegeken kívül feltűnnek váratlanok is, mint például egy portugál királynő, egy brazil király vagy egy török szultán. Hogy milyen viszony fűzte Lisztet ezekhez az uralkodókhoz, azt a tárlószövegeken túl a kiállított tárgyak is mutatják: kitüntetések, dedikált kották és levelek. De ne rohanjunk annyira előre…

18 óra után pár perccel megkezdődött a kiállítás ünnepélyes megnyitója a Régi Zeneakadémia Kamaratermében. A megnyitó elején az intézmény igazgatója, Domokos Zsuzsanna köszöntötte a vendégeket, majd színpadra szólította az esemény egyik kiemelt vendégét, Lajkó István zongoraművészt. Zongoraszó keretezte a kiállítást, először a Die Gräberinsel der Fürsten zu Gotha című, II. Ernő szász–coburg–gothai herceg tiszteletére írt Liszt-mű csendült fel.

Lajkó játékát a kiállítás hivatalos megnyitóbeszéde követte, melyet a nemzetközileg elismert történész, Dr. Csorba László tartott meg. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának elsődleges kutatási területe az újkori magyar művelődés- és egyházpolitika, illetve a magyar–olasz kapcsolatok története. A tárlat megtekintésre való érdemességét aligha bizonyíthatná bármi is jobban, mint hogy hazánk egyik legnevesebb történésze avatta fel megtisztelő, igencsak informatív és érdeklődést felkeltő szavaival. Csorba beszéde után a két kurátor ismertette röviden a kiállítás tematikáját.

Watzatka Ágnes elmondta, hogy a kiállítás rendhagyónak nevezhető, hiszen a zene helyett ezúttal az emberi kapcsolatok kerültek a középpontba. Beszélt Liszt családi hátteréről, és arról, hogyan kell elképzelnünk Liszt és a koronás fők közti, valóban kölcsönös tiszteletet. Ezután rátért a tárlat első, a múzeumban található részének ismertetésére, melyet ő dolgozott ki és rendezett be. Egy tárló: egy király – ez az irányadó koncepció. Valamennyi tárló felett függ egy kép, amely hol az adott méltóságot, hol egy hozzá kapcsolódó várost ábrázol. A tájképek portré-párja, illetve a portrék tájkép-párja az adott tárlóban található. A tárlókban olvashatjuk a rövid életrajzokat, illetve a személyek Liszthez fűződő történeteit. A síktárlókban elsősorban kottákat és leveleket, a szekrényekben a Lisztnek adományozott kitüntetésekkel megegyező érdemrendeket, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Iparművészeti Múzeum által kölcsönadott tárgyakat találni. Az itteni 11 tárlóban azok a királyok és hercegek / hercegnők találhatók, akik szorosabb kapcsolatban álltak Liszttel, egy-két alkalomnál többször találkoztak vele.

Békéssy Lili a földszinten elhelyezett, általa berendezett tárlókról beszélt. A négy síktárlóból, négy fiókból, egy szekrényből és két tértárlóból álló terület a Liszt életútját mindössze néhány alkalommal keresztező uralkodókról szól. A tárlók egy-egy személyt, esetleg egy-egy ország több uralkodóját mutatja be, Liszt levelezései alapján válogatva. Brit, belga, dán, porosz, orosz, spanyol, portugál, brazil, török és holland uralkodók kaptak itt helyet. A gyönyörű műtárgyak, a különlegesen szép kottacímlapok és természetesen Liszt és az uralkodók arcképei színesítik a tárlószövegeket. A tárlók felett díszes térképek emlékeztetnek rá, milyen nagy világutazó is volt Liszt, illetve hogy a szó legszorosabb értelmében világszerte voltak uralkodói kapcsolatai.

A megnyitót Lajkó István zárta, aki Liszt egyik legendáját, a Paulai szent Ferenc a hullámokon jár című művet játszotta. A közönség Liszt zenéjével a fülében hagyta el a termet, hogy – ha még nem tette – megtekintse a kiállítást, melynek elkészítésében a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, valamint a Zeneakadémia Kutatókönyvtárának több munkatársa is részt vett.

A kottákat Somogyi Klárának és Juhász Veronikának, a digitális másolatokkal járó munkálatokat, illetve a múzeumban található érintőképernyős, a kiállításhoz kapcsolódó képeket bemutató felületet Török Miklósnak köszönhetjük (folyamatban van egy, az egyes tárlókhoz tartozó kiegészítő anyagokat – szövegeket, képeket és zenéket – tartalmazó tabletes felület elkészítése is). A tárlószövegek megírásában és fordításában Peternák Anna, Domokos Zsuzsanna, Avar Katalin és Fedoszov Júlia voltak a kurátorok segítségére, a tablók installációját pedig Bősze Tímea készítette. Az alkotók köszönetet mondtak a kölcsönző intézményeknek is: a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak és a Magyar Iparművészeti Múzeumnak. A kiállításon látható képek egy része a római Museo Napoleonicóból, valamint a weimari Goethe- und Schiller-Archivból és a Herzogin Anna Amalia Bibliothekből érkeztek.

Az Uralkodók Liszt Ferenc körében című tárlat egy évig, 2017. május 15-ig látogatható.

Mona Dániel

fotók: Mona Dániel