playliszt

A zenetörténeti anekdotakincs szerint Beethoven a tizenöt éves Rudolf főhercegnek (1788-1831) komponálta a Hármasverseny billentyűs szólamát. Az ismeretterjesztéssel foglalkozó zeneirodalmárok persze humorosan hozzáfűzik, hogy ezzel magyarázhatjuk: a zongoraszólam nem túl nehéz, de legalább látványos. A pénteki koncerten azonban nemcsak a billentyűk előtt ült zsenge ifjú (Balogh Ádám), de partnerei (Pusker Júlia - hegedű, Devich Gergely - gordonka) sem régen hagyták maguk mögött a kamaszkort. A Beethoven titkára és életrajzírója által ránk hagyományozott keletkezéstörténet azonban nem bizonyult hitelesnek. Anton Schindler (1795-1864) Kovács Sándor zenetörténész szavait idézve ugyanis nagy svindler volt: úgy hazudott mesteréről, mint a vízfolyás. Nem maradt ránk forrás, amely igazolná, hogy a főherceg valaha is eljátszotta a versenyművet, és a koncert ajánlása sem neki, hanem Lobkowitz hercegnek szól.

Már témaválasztásában is különleges izgalmakat ígért Anna Prohaska és az Il Giardino Armonico budapesti koncertje, mely két legendás sorsú királynő, Dido és Kleopátra alakját idézte meg. Az ígéretes címnek megfelelően izgalmas és emellett ritka művészi színvonalú koncertnek lehettek tanúi azok, akik jelen voltak szeptember 23-án a Zeneakadémia Nagytermében. Egyszerre hálás és hálátlan feladat kritikusként erről írni - hálás, mert nem kell kíméletlen negatívumokat megfogalmazni, ugyanakkor hálátlan, mert az ilyen töménységű élményeket szavakkal valójában lehetetlen akár csak megközelíteni is.

A világhírű, nemrég Budapesten is fellépő amerikai operaénekes, Joyce DiDonato különleges kezdeményezéssel állt elő. Legújabb CD-jének (In War and Peace - Harmony Through Music) külön honlapot készíttetett, mely szinte egy konceptuális művészeti projekt. A honlapra lépve a következő kérdést tette fel több különböző, európai, arab és ázsiai nyelven: "Te hogy találod meg a békét a káosz közepén?" A kérdésre bárki válaszolhat: zenekedvelők, előadóművészek, zeneszerzők, üzletemberek, uralkodói családok tagjai és egyszerű, mindennapi emberek válaszait egyaránt megtalálhatjuk a világ számos országából Omántól Argentínáig. Van, aki a teljes nevét, foglalkozását és életkorát is megadja, van, aki csak egy keresztnevet, foglalkozásként esetleg annyit, hogy "ember". Érdemes végignézni, milyen válaszok születnek a napjainkban igencsak aktuális kérdésre.

Ha bárkinek is kétségei lettek volna afelől, hogy Johann Sebastian Bach minden idők egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, az most megnyugodhat: zenéje olyan váratlan helyeken is felbukkan, mint Nina Simone egyik dala. Az emberjogi aktivistaként is ismert zongorista-énekesnő Love Me Or Leave Me című számában egyszercsak egy egészen elképesztő Bach-stílusú fúgát improvizál, valahogy így:

Playliszt

forrás: classicfm.com

Nemsokára árverésre kerül egy angol hegedűkészítő, William Robinson (1880-1960) egy hegedűje, melyet Churchill szivardobozából készített az ötvenes években. Ahogyan a Toledo Blade című lap 1958. október 31-i tudósításából kiderül: William Robinson mindig is vágyott arra, hogy Churchill egy szivardobozát alakíthassa át hangszerré. Az akkori miniszterelnök, Anthony Eden felesége pedig annyira nagyra tartotta a hegedűkészítő munkáját, hogy szerzett neki egyet. A világhírnevet Robinson számára később nem más, mint Yehudi Menuhin hozta meg, aki 1958 áprilisában egy rádióközvetítésen szólaltatta meg Churchill (ex)szivardobozát. „Egész szép hangja volt" - nyiltakozott az eset után a hegedűkészítő. Most közel ezer font birtokában bárki a hangszer tulajdonosa lehet, és tesztelheti, igazat mondott-e.

Playliszt

forrás: slippedisc.com