playliszt

Vasárnap este. Baráth Emőke – nagyon várom; Chopin-zongoraverseny – kedvencem; Schumann: Meseképek – kíváncsi vagyok; Beethoven-trió – ide vele! Lement. Az élménymérleg vegyes.

Amennyire kevés zongorás zene volt a Fesztiválakadémián, annyira hangsúlyos helyet kapott a hangszer a Kaposfesten. Csak vasárnap este három zongorista lépett fel, a koncert valamennyi darabjában volt zongoraszólam. Fejérvári Zoltán Debussyje és Schumannja, Nelson Goerner Chopinje és Frankl Péter Beethovenje azonban mintha nem is ugyanazon a hangszeren szólalt volna meg. Fejérvárit már a nyitókoncerten is hallottuk, és már akkor is feltűnt, milyen szerényen zongorázik. Ritkán hallani őt szólisztikus szerepben, esetleg konkrétan szólóban, leginkább kamarazenei produkcióiról ismert, legyen az kortárs bemutató, kíséret vagy egyéb kamara. Pedig kevés olyan fiatal zongorista van ma, aki ilyen precízen, ilyen kidolgozottsággal és kiérlelt technikával játszik. És nem bátortalanságról beszélhetünk nála, hiszen fortissimóival képes belepasszírozni a közönséget a székébe. Olyan magatartással lép színpadra, hogy az első pillanattól látszik, jobban összpontosít a partnere(i) játékára, mint a sajátjára. Visszahúzódva, szépen csendben tökéletes.

Nelson Goerner volt Chopin 1. zongoraversenyének szólistája. Az első tétel lírai témája nem könnyű falat, a legtöbb előadásban vagy érzelgős vagy kopogós lesz. Goerner azonban alaposan átgondolta a hangok egymáshoz fűződő viszonyát, és szép dallamot formált belőlük. A tipikus chopini részeknél pedig hibátlanul hozta a kifinomult romantikus hangzást.

Ha valakinek jól áll a kamarazenélés, az Frankl Péter. Beethoven Esz-dúr triójában komoly figyelemmel követte társait, és hatalmas odaadással zongorázott. A három hangszer közt felosztott felelgetéseknek köszönhetően játéka mindvégig friss és energikus maradt. Ezek a zongoristák tehát mind kiváló kamarazenészek, rajtuk nem múltak a produkciók.

…énekhangra. Ha Kohán Istvánt kontrasztok tárházának neveztem, akkor Baráth Emőke az ének Kohán Istvánja: leginkább magával áll kontrasztban, de magával nagyon! Debussy Fêtes galantes pour Madame Vasnier című dalciklusában, ha kellett, Pantomim-művész volt, ha kellett, Hangfogóval énekelt vagy Mandolinon játszott a hangjával. Gyakran a magyar szöveg nélkül is pontosan lehetett tudni, miről dalol. A torok-sordinótól kezdve a játszi könnyedségű lalázáson át a koloratúr magasságú bravúrokig sok mindent megmutatott, miközben szimbiózisban élt a zongorával.

…zenekarra. Illetve vonósötösre. A kamaraformációra átírt Chopin-versenyműben épp az a különbség veszett el, amit a Kontrasztok kapcsán a zenekar és kamarázás között kimutatni szándékoztam. A Kirill Troussov vezette vonóscsapat tagjai nem tudták megmutatni egyéniségüket, inkább utánozni, helyettesíteni akarták a zenekari anyagot. Így viszont nem kaptunk sem zenekari, sem kamarazenei hangzást. És ez sokkal kevésbé annak a hibája, hogy a kiválasztott és a nyitó koncertről már ismert növendékek ültek a kvintettben, mintsem annak az általános el(nem)képzelésnek, amely jó eséllyel Troussovtól származott.

…brácsára. Schumann Meseképek című ciklusát Fejérvári Zoltán és Genevieve Strosser mesélték el. A mű változatos; hangulata a könnyeztetően búskomortól a ringatóig terjed. Az előadás erőssége a brácsaviharnak nevezhető harmadik tétel volt, illetve a zárótétel kicsengése.

…hegedűre és csellóra. A koncertet egy jóleső szentháromság zárta: egy tanítvány, egy mester és egy legenda triója. Baráti Kristóf volt a darab koordinátora, aki figyelte az ifjú tehetség és az idős művész játékát is, és segített kiemelkedni annak a szólamnak, amelynek épp kellett. Várdai István az oldalerkélyről figyelte, ahogy tanítványa, Anastasia Kobekina csellózik. A művésznőben érződik a Várdai-vonal, vagyis a megszólaló hang iránti igényesség és a nagy formák átfogására való képesség, és tisztességesen megállta a helyét a „nagyok” között, úgyhogy minden esély megvan rá, hogy további néhány év után Várdainak sikerül átörökíteni azt a csodát, amire jelenleg nagyjából csak ő képes. Ha pedig így lesz, és Pusker Júlia is eltanulja Baráti Kristóf titkát, valamint Vicki Powell is ellesi Szűcs Mátétól a brácsázás tuti receptjeit, úgy sok évre biztosítva van a Kaposfest fellépőgárdája.

Mona Dániel

fotók: Mózsi Gábor