Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Vannak koncertek, melyeken a darabválasztás és a megszólaltatás nívója egymást szerencsésen kiegészítve a gondtalanság illúziójába ringatják a hallgatót. Ezt élhettük át július 23-án is Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok jóvoltából. Csak a Lenkék hiányoztak…

Nemzeti Filharmonikusok NFZ Kocsis Zoltán Martonvásár Beethoven Zalai Antal Bóka Gábor
Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok a 2008-as martonvásári Beethoven-koncerten

0 Komment

Áll egy kottalap a londoni Royal Academy of Music Yehudi Menuhin-emlékkiállításán, melyen egy Bach-hegedűszonáta részlete található. A nyomtatott oldalt kiegészítik Menuhin ceruzás bejegyzései, melyek egy zenei frázis ívét, egy ujjrendet vagy épp egy vibrato szélességét rögzítik. Az előadó interpretációja ölt testet szürke grafit formájában. Az a kutató és értelmező munka, mely a bejegyzésekben tükröződik, hosszú ideje hozzátartozik az előadóművészethez. Napjainkban azonban a kotta helyett használt iPadeknek és laptopoknak köszönhetően új fegyverek kerültek az elhivatott zenészek kezébe.

0 Komment

Arnold Schönberg 1947-ben megjelent "Brahms, a haladó" című esszéjében provokatívan szembefordult azokkal, akik a 19. századi szerzőt konzervatívnak tartották. Véleménye szerint Brahms hasonló zenei megoldásokat használt, mint a "modernista" Wagner, sőt sok tekintetben a második bécsi iskolát előlegezte meg. Ez utóbbi állítás persze túlzás, inkább Schönberg önigazolására szolgált: így emelte be magát a zenetörténeti hagyományba. Stephen Rumph Beethoven after Napoleon. Political Romanticism in the Late Works. című könyvében hasonló "kopernikuszi fordulat" tanúi lehetünk: Beethoven nemcsak a kozmopolita felvilágosodás és liberalizmus hirdetője volt, hanem 1809 után a német politikai romantika konzervatív, keresztény, nacionalista ideológiája is hatott művészetére. Ahogy a 20. századi modernitás felfedezte a "progresszív" vonásokat a "konzervatívban", a posztmodernitás hasonlóképpen látja meg a "retrográd" tendenciákat a "forradalmárban". (Recenzió)

Stephen Rumph Beethoven Merényi Péter

0 Komment

Mostan színes tintákkal Beethovennel álmodom mindig, meg-megállva - ugyanis a kamarásított szimfóniák után e hétvégén volt szerencsém végighallgatni a mester összes zongorástrióját élőben a Zeneakadémián, Keller András, Várjon Dénes és Perényi Miklós tolmácsolásában. Ez már előzetes tervként is nagyjából az előrehozott karácsony vagy születésnap kategóriájába esik, hát még úgy, hogy aztán meg is történt.

Keller András Várjon Dénes Perényi Miklós Beethoven Zeneakadémia Czinege Ádám
Keller András, Várjon Dénes és Perényi Miklós

0 Komment

Beethoven-szimfóniák kamaraegyüttesre? Milyen fantasztikusan posztmodern ötlet! Hiszen az átirat: értelmezés; az értelmezés: újraalkotás. És hát persze az egész folyamatban ott van a nyitott mű, a lezáratlan és kontextusaiban újra- és újra megszülető opusz nagyon is friss és kortárs gondolata. Az már csak hab a tortán, hogy milyen bájos, ahogy diszkréten megbújik mindemögött a cinikus takarékosság: csókolom, nemhogy egy egész zenekart, de még a karmestert sem kell megfizetni! Márpedig a mai pénzpiaci helyzetben nem lehet elég elővigyázatos az ember.

Classicus Ensemble Classicus Quartet Beethoven-szimfóniák Zeneakadémia Czinege Ádám
Classicus Ensemble (fotó: Zeneakadémia / Takács Andrea)

0 Komment

HTML

Legfrissebb bejegyzések